Nem halasztottak

A győzelem egyértelmű lenne Lázár János frakcióvezető nyilatkozata alapján, ő ugyanis azt mondta: a jövőben állami feladat lesz a fekvő- és a járóbeteg-ellátás, s hozzátette: a frakció abban is állást foglalt, hogy a kórházak és a szakrendelők ne a kormányhivatalok felügyelete, hanem központi állami szerv irányítása alá tartozzanak. Ez utóbbi az, amit Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár és csapata szorgalmazott.

Lázár János szavait azonban sokan értetlenkedve fogadták, mert úgy tudták: elhalasztották a döntést, s a frakció nem szavazott abban a kérdésben, hogy hová tartozzon a fekvőbeteg-ellátó intézmények felügyelete. Információnk szerint is úgy határoztak a képviselők, hogy a következő hetekben még egyszer tárgyalnak erről a kérdésről.

Szócska Miklós egy szakmai konferencián úgy fogalmazott a Hajdúszoboszlón történtekről, hogy a szakmai érvek felülírták a politikai érdekeket. Kiderült ugyanis, hogy nem mindegyik kormányhivatal kapkodna az egészségügy után, többen tartanak a számukra idegen, ismeretlen működtetési feladatoktól.

Bár részletkérdésnek tűnik, hogy mely szervezet - a kormányhivatalok vagy a minisztériumhoz tartozó szerv - felügyelje a kórházak működését, valójában nem az. Nem csak az múlhat ezen, hogy a Fidesz erős embereinek lesz-e beleszólásuk például a kórházakkal kapcsolatos beszerzésekbe, beruházásokba, hanem az is, hogy a következő időszakban sikerül-e, és ha igen, miként, levezényelni az ellátórendszer struktúrájának átalakítását, karcsúsítását.

A frakcióülés még annyiban hozott változást a korábbi bejelentésekhez képest, hogy nemcsak a kórházhoz integrált járóbeteg-ellátók kerülnek át az államhoz, hanem az önállóan működők is. Az önkormányzatoknál tehát az alapellátás biztosítása marad.