Keresőtevékenység mellett is jár a rehabilitációs ellátás

A 2012. január elsején hatályba lépett megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szerint több sebből vérzik. A MEOSZ szerint jobb lenne, ha az egész jogszabályt megsemmisítenék, mert álláspontjuk szerint alapvető emberi jogokat sért. Eddig annyit sikerült elérni, hogy egy lényeges pontot semmisített meg az Alkotmány Bíróság (AB), ami kimondta: a rehabilitációs ellátás keresőtevékenység esetén nem jár.

Dr. Karsai Dávid alkotmányjogász a Közelkép Hírügynökségnek elmondta: lényeges ponton változtatott az AB, hiszen az alaptörvénybe ütközik az elképzelés, mely szerint aki megkeresi három hónap alatt a minimálbér 150%-át, az nem jogosult a rokkantsági ellátásra. „Mindez sértette az esélyegyenlőséghez való jogot" – mondta Karsai, majd hozzátette: „Örömteli, hogy mindezzel egy időben a magyar alkotmányjogban is megjelent a fogyatékosság egy előremutató definíciója, amely a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményben lefektetett meghatározást veszi alapul" - idézi a hírügynökség.

Az Alkotmány Bíróság indoklása szerint a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény azon rendelkezése, mely keresőtevékenység esetén megvonja a rehabilitációs ellátást, ellentétes az Alaptörvény XV. cikkelyében foglaltakkal, mely kimondja, hogy állami intézkedésekkel kell elősegíteni az esélyegyenlőség megvalósulását. „Ráadásul az elgondolás ellentétes azzal a törekvéssel, hogy a fogyatékossággal élőket visszavezessék a munkaerő piacra, így sérti a jogbiztonságot is,"

Fontos részlet, hogy az AB döntésének nincsen visszamenőleges hatálya, így ha valakitől megvonták a rehabilitációs ellátást, akkor nem igényelheti vissza a kiesett támogatást.

A történet itt még nem ér véget, ugyanis a MEOSZ már fél évvel ezelőtt egy beadványban megtámadta a törvény egészét. „Az Alkotmány Bíróság bármikor továbbléphet, a megfelelő anyagok ott vannak az asztalukon" – mondta Karsai. Ugyanígy strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága felé is jelezték a magyar szabályozással kapcsolatos problémákat, de válasz még nem érkezet. „További lépésekre alkotmányjogi eszközökkel sajnos egyelőre nincsen lehetőség, várnunk kell, amíg terítékre kerül a beadványunk"- mondta el Karsai Dávid.