Kevés a patológus a kórházakban a gyógyításhoz

A patológus szerepe egyre meghatározóbb a gyógyító terápia kiválasztásában is, főleg a daganatos megbetegedések esetén. A szövettani/citológiai diagnózis nemcsak alapvetően meghatározza a betegség gyógyításának mikéntjét, hanem a patológus a betegség kimenetelét is megbecsüli, ma már a terápiát tervező orvoscsoport meghatározó tagja. Sajnos azonban minden harmadik kórházban mindössze egy patológus dolgozik - hívta fel a figyelmet a szakmaterület jelentőségére a négy orvosegyetem közös közleménye, annak kapcsán, hogy a brit Királyi Patológiai Kollégium az Európai Patológus Társasággal közösen idén először hirdette meg a Nemzetközi Patológia Napot november 5-én. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a szakma jelentőségére, és növelje a patológusok társadalmi elismertségét.

Mint írták, hazánkban ezt a szakmát mintegy 250 szakorvos műveli, pedig a betegellátás ennek kétszeresét igényelné. Ezen a helyzeten csak úgy lehet változtatni, ha a meglévő emberi erőforrásokat a legkorszerűbb informatikai fejlesztésekkel segítjük és egyúttal jelentős erőfeszítéseket teszünk a szakemberképzésben. Mindez jelentős pozitív hatással lehet a betegellátó tevékenység egész folyamatára.

Az elmúlt 20 évben hatalmas változásokon ment keresztül a kórszövettani vagy patológiai diagnosztika, aminek alapja részben a technológia korszerűsödése, az informatika eredményeinek beépülése, másrészt és döntően a molekuláris medicina kifejlődése. A patológia a diagnosztikus kórszövettanon túl mára további ágakkal gyarapodott, mint a betegségek kimenetelét megbecslő és a terápiás célpontokat azonosító patológia. Így a patológus már egyáltalán nem csak a halottak kórboncolásában érintett, egyre inkább a korszerű betegellátó tevékenység meghatározó szereplője a betegség diagnózisának felállításától annak kezelésén át - áll a SE közleményében.

- A szövettani vizsgálatok elsődleges célja a daganatok azonosítása, besorolása, ezért leginkább negatív érzelmek társulnak a szakmához. De a mintavételhez nem kell feltétlenül betegnek lenni, gondoljunk csak a nőgyógyászati citológiai szűrővizsgálatok kiértékelésére – mondja Méhes Gábor, a Debreceni Egyetem Patológiai Intézetének igazgatója, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke.

- A világban sehol, így Magyarországon sem eléggé ismert, hogy a patológia – a betegekből származó szövetek vizsgálata – mennyire fontos része az egészségügyi ellátásnak. A patológiai lelet örömhírt is közölhet, ha például a betegség nem rosszindulatú, vagy ha rosszindulatú, de nem kiterjedt. Sokszor szövettani módszerekkel állapítják meg azt is, hogy a daganatos elváltozás az alkalmazott kezelésre jól reagál, esetleg a betegség teljesen el is tűnt – részletezi az igazgató.

Napjainkban a daganatos betegségek kezelésének feltétele a káros génelváltozások meghatározása, amihez a szöveti fehérjék vagy a DNS molekuláris patológiai vizsgálata szükséges. Egy kivett gombostűfejnyi szövetmintából számos metszet, immunfestés, esetleg genetikai vizsgálat készül. A megelőzés, a korai felismerés, a legújabb, célzott kezelések korszakában a patológiára különösen szükség van, és a jó szakemberek iránt nagy a kereslet - tette hozzá a szakember a Debreceni Egyetem honlapján megjelent közleményben.