Diabetes EPI: tovább élnek és nem kínlódnak annyit a szövődmények miatt a cukorbetegek.
Csökkent az infarktusok száma, a stroke veszély, kevesebb a lábamputáció, mérséklődött az elkerülhető halálozás a cukorbetegek körében – számolt be a pozitív tendenciákról tegnap a Magyar Diabetes Társaság (MDT) a Diabetes EPI projektjében végzett kutatása alapján. A szervezet több hónapon át zajló, bátran mondhatni, példaértékű felmérése az OEP 2001-2014 közötti időszakot átfogó finanszírozási adatbázisa alapján készült, nemzetközileg is elfogadott statisztikai módszerekkel. A kimutatások készítésére kiválóan alkalmas adattárházat kétévenként „faggatnák", hogy ezzel is segítsék az ellátáshoz szükséges feladatok meghatározását. Elsősorban a 2-es típusú betegségben érintettekre fókuszálnak, hiszen döntő többségét, 94 százalékát adják az össze cukorbetegnek.
A legutóbbi adatok szerint 772 ezerre tehető az ismert és gyógyszeres kezelésben részesülő cukorbetegek száma, míg 2001-ben 475 ezren voltak, ismertette a kiinduló adatokat Jermendy György professzor. Az MDT vezetőségi tagja egyben arra is rámutatott, milyen drámai a növekedés (71 százalék) a kezdő és záró év között. Azt is elmondta, hogy a 772 ezer ismert páciens között nem szerepelnek azok, akik egyelőre csak életmódbeli tanácsot kapnak, s még nem szorulnak gyógyszeres terápiára, de már határértéket meghaladó vércukorszintet mutatott ki náluk a laborvizsgálat. A világjárványként emlegetett cukorbetegség érdekes módon inkább nőket sújtja (54 százalék a hölgyek, 46 százalék a férfiak aránya), és az életkor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá, amit jól mutat, hogy a hatvan év felettiek közül minden ötödik ember diabéteszes – sokan tehát még dolgoznak közülük. A standardizált prevalenciát tekintve nemzetközi összevetés alapján a középmezőnyben foglalunk helyet 6,6 százalékkal, az EU22 átlaga 6,4 százalék.
Az újonnan diagnosztizált cukorbetegek számának változásait követve szembetűnő, hogy a vizitdíjas időszakban (2007-ben) szinte megtorpant a betegek száma, ami egyes vélekedések szerint egyértelműen a fizetős korlátozásnak tudható be, és sok kárt okozott a cukorbetegek kezelésében. Szerencsére az új megbetegedések száma stagnálást mutat (43 és 48 ezer között), aminek magyarázata lehet, hogy tovább élnek a betegek, kevesebb a szövődménnyel kell kínlódniuk.
A cukorbetegek korszerű elvek szerinti ellátására és a szövődmények kezelésére – az évek során lassú emelkedést mutatva – 2014-ben 200 milliárd forintot költött az Egészségbiztosítási Alap. Egy beteg éves átlagköltsége 297 ezer forint, sorolta az adatokat Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem professzora, az MDT elnöke. Miután az éves költségkeret csupán 12 százaléka jut a szövődmények megelőzését célzó modern terápiákra, különösen fontosak az EPI kutatásból levonható tanulságok. A teljes terápiás költségek nagyobb része, 61 százaléka fekvőbeteg-ellátásra, művese-kezelésre, gyógyászati segédeszközre, transzplantációra fordítódik, míg egyéb gyógyszerkiadásokra, például fertőzések miatti antibiotikum alkalmazásra 27 százalékot kell költenie az államnak. Pozitívumként említette, hogy az elérhetővé vált modern és drágább kezelések ellenére sem növekedtek a betegterhek az elmúlt nyolc évben.
Idült szövődmények kísérheti a cukorbetegséget, ilyen a vakság, a veseelégtelenség, a kis- és nagy vérkör megbetegedése, az impotencia, idegrendszeri károsodások, az alsó végtagi verőér-elváltozások, sorolta Wittman István professzor, az MDT leendő elnöke. Óriási javulásként értékelte, hogy ezerrel kevesebb szívinfarktus következett be a diabéteszesek körében az elmúlt tizennégy évben, kevesebb lábat kellett amputálni, és közel hatezerrel kevesebb volt az időskori cukorbetegek halálozása. Mindez azért is fontos, hívta fel a figyelmet Wittmann professzor, mert a cukorbetegek közel negyven százaléka meghal a betegség diagnosztizálását követő 14 éven belül – halálozási arányuk 70 százalékkal magasabb, mint a hasonló korú, nem cukorbeteg lakosság körében.
A 2-es típusú diabétesz és az elhízás közötti összefüggés egyértelműen kimutatható, éppen ezért Wittmann professzor figyelmezetett: mindenki kerülje a betegség kialakulását okozó túlzott energia bevitelt, legyen az akár fehérje, zsír, szénhidrát. Ez persze nem könnyű, hiszen manapság nemcsak az éhségünk elverése okán eszünk, hanem gyakran élvezetből, mert nem tudunk ellenállni a kulináris csábításnak…
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!