A MOK célja a nem szakmai befektetők kizárása a praxisközösségek tulajdonosi köréből, és a praxisláncok kialakulásának megakadályozása.
Az elmúlt hét “praxisbárós” sajtóhíreire reagálva a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalást adott ki a praxisközösségeket érintő szabályozásról. Véleményüket, a MOK honlapjának tanúsága szerint az országos kórházi főigazgatónak is elküldték.
Az állásfoglalást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:
"A praxisközösségekről megjelent 53/2021 kormányrendelet a szorosabb praxisközösségi együttműködés formái között felsorolja az egyesült és integrált praxisközösségi formákat is, amelyeket társas vállalkozás tulajdonol vagy irányít. A szabályozás nem rendelkezik arról, hogy kik és milyen arányban lehetnek tulajdonosok ezekben a gazdasági társaságokban. Így előfordulhat, hogy a praxisjoggal rendelkező orvos egyszercsak nem tulajdonosa a vállalkozásának, illetve nem szakmai befektető többségi tulajdonos dominálja a szervezetet.
A MOK ezt a praxisjog szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartja. A Kamara célja a külső, kiemelten a nem szakmai befektetők kizárása és a praxisláncok kialakulásának megakadályozása.
Ha nincs definiálva a praxisközösség méretének felső határa és a tulajdonosi szerkezet a közös céges praxisközösségi formákban, akkor a praxisközösség külső pénzügyi befektető kezébe kerülhet, aki nem az ellátás minőségében, hanem a költség-minimalizálásában érdekelt. Ennek rossz tapasztalataira a gyógyszertárláncok kialakulása kapcsán már láttunk példát és a fogorvosi szolgáltatók működtetése során is tapasztalható ilyen anomália.
Ezért a MOK Elnöksége arra kéri a döntéshozókat, hogy az egyesült és integrált praxisközösségben csak az adott praxisközösségben praktizáló orvos lehessen tulajdonos, egyik tulajdonos se lehessen többségi tulajdonos, egy közösség maximum 10 praxisból állhasson és egy orvos egy praxisközösség tagja lehessen csak.