• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Kiépült az egészségfejlesztés szakmai hálózata

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

A projekt zárórendezvényén elhangzott előadásokban részletesen ismertették az eredményeket.

Az egészségfejlesztést támogató szakmai hálózatok létrehozása négy alprojektben kezdődött meg. Célként határozták meg a felsőoktatást, a népegészségügyet, az egészségfejlesztő kórházak koncepcióját érintő szakmai együttműködési és intézményi megvalósítási modellek kialakítását, valamint a munkahelyi, a közösségi és az iskolai egészségfejlesztési programok megvalósításának lehetőségeit. Ezekben szakmai modellek, pilot-projektek valósultak meg, kutatások, képzések jöttek létre, és letették az egészségfejlesztő egyetem díj és az egészségfejlesztő kórházak alapjait is. A projekt zárórendezvényén elhangzott előadásokban részletesen ismertették az eredményeket - foglaltaák össze a programgazdák közleményükben.

Az egészségfejlesztési programok terjedésének támogatása, a köznevelés, a felsőoktatás, az egészségfejlesztés mindennapi színterei (közösségek, munkahelyek), és a kórházak nyújtotta lehetőségek kihasználása, ezen keresztül az egészségtudatos magatartásra és egészségesebb döntésekre ösztönzés jelentős tartalékot jelent az emberek egészségi állapotának javításában.

Többek között a felsorolt területek alapjainak kialakítása volt a célja a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) konzorciumának, amely európai uniós támogatással különböző területeken (alprojektek keretein belül) hozta létre az egészségfejlesztést támogató Egészségfejlesztési Szakmai Hálózatokat.

Magyarországon a lakosság egészségi állapota jelentősen rosszabb, mint ami az ország gazdasági fejlettsége alapján elvárható lenne. Az áttöréshez azonban a társadalom számos területén és szintjén kell fejlődést elérni. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 980,94 millió Ft európai uniós támogatás segítségével készítették elő az Egészségfejlesztési Szakmai Hálózatokat, amelyek segítségével az intézményekben dolgozó szakemberek egészségfejlesztési munkájukhoz szakmai támogatást kaphatnak és egymással is kapcsolatba lépve hatékonyságuk is növekedhet. A cél, hogy ezek a szakmai hálózatok az egészségfejlesztés különböző megvalósítási területeit fejlesszék.

A projekt záró rendezvényén a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) képviselői és a velük együttműködő szakmai és társadalmi partnerek ismertették a szakmai hálózatfejlesztés főbb eredményeit. A Felsőoktatási alprojektben előkészítették az egészségfejlesztő egyetemek létrehozásának kereteit, és egy egészségfejlesztő egyetem díj alapkoncepcióját is megalkották. Az Egészségfejlesztő Kórházak Alprojektben megalkották kilenc együttműködő kórház egészségtervét, előkészítették az egészségfejlesztő kórházak koncepció alapjait, valamint helyi modellekkel vizsgálták a kórházi környezetben megvalósuló egészségfejlesztési munka lehetőségeit.

A Köznevelési alprojektben az iskolai egészségfejlesztés megvalósítását támogató együttműködések keretében javaslatot alakítottak ki az iskolai egészségfejlesztés aktuális helyzetét felmérni képes nemzeti szintű adatgyűjtési rendszerre, továbbá javaslatot fogalmaztak meg az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos szakmai információk adott területre történő eljuttatására is. Létrejött az iskolai egészségfejlesztés lehetséges intézményi modellje, valamint kialakításra került az iskolák számára a saját egészségfejlesztési munkájuk értékelésére alkalmas önértékelő eszköz.

A kiemelt projekt Népegészségügyi alprojektjében került kialakításra a – más pályázati forrásból létrehozott – Egészségfejlesztési Irodák szakmai koordinációja, amely célzott protokollok, iránymutatások kialakításával támogatta az EFI-k szakmai munkáját, és rendszerszinten vizsgálta az EFI-hálózat szakmai tevékenységét és sikerességét. A projektben elkészült szakmai anyagok, modellek, egészségfejlesztési szakmai támogató eszközök a – szintén a Népegészségügyi alprojektben létrehozott – Szakmai Támogató Hálózat révén jutottak el a területen tevékenykedő egészségfejlesztőkhöz, ugyanez a hálózat kutatta fel a hazai egészségfejlesztés jó gyakorlatait.

A Népegészségügyi alprojekt tevékenysége nyomán jöttek létre azoknak a szervezeti fejlesztéseknek fontos feltételei, amelyek segítségével a jövőben a hazai egészségfejlesztés magasabb szakmai színvonalon, hatékonyabban tudja ellátni a feladatát, valamint biztosítani azt, hogy ennek révén az egészségfejlesztés és az egészségtudatos életmód lehetősége a társadalom minél szélesebb rétegeihez eljusson. Az alprojekt részeként a munkahelyi, közösségi és iskolai egészségfejlesztési programok minőségének fejlesztése érdekében kidolgozták az előzetes értékelési szempontrendszert, az eljárásrendet, valamint a monitorozási, értékelési rendszerhez szükséges adatszolgáltatási és adatgyűjtési tevékenységhez szükséges javaslatokat, szakmai irányelvek és ajánlások készültek el a hatékonyabb területi megvalósításhoz.

A projekt résztvevői tudatosan törekedtek arra, hogy a projekttel kapcsolatba kerülő szakemberekkel szakmai véleménycserét folytassanak, elősegítsék a szakmai szereplők egymás közötti együttműködését, és a hálózatos szakmai fejlődésnek fenntartható szakmai és szervezeti keretet biztosítsanak.

További információ az egyes alprojektekről:
Felsőoktatási alprojekt

Népegészségügyi alprojekt

Köznevelési alprojekt

Egészségfejlesztő kórházak

Legolvasottabb cikkeink