Kockázatok és megelőzés - rákellenes nemzeti nap

Idén immár 31. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a nemrég megjelent Rákügyi Országprofilhoz kapcsolódóan előadásokat és sajtóeseményt szervezett.

Magyarországon 1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A dátum az Országos Rákbizottság megalakítójának, dr. Dollinger Gyulának születésnapja előtt tiszteleg. Dollinger Gyula sokoldalú munkássága során a rákbetegségek rádiumos kezelése mellett kiemelte a korai műtéti beavatkozás jelentőségét, a műtéti technikákat maga is fejlesztette, majd tanította. Többek között ő készítette az első rákstatisztikát, illetve az ő nevéhez fűződik a rákregiszter kialakítása is, ami nélkül nem létezhetne ez az országprofil sem! 

Az Európai Rákegyenlőtlenségi Regiszter (European Cancer Inequalities Registry) az európai rákellenes terv kiemelt kezdeményezése. Célja, hogy megbízható adatokkal szolgáljon a rákmegelőzésről és kezelésről, hogy látni lehessen a tendenciákat, a különbségeket és az egyenlőtlenségeket a tagállamok és a régiók között. A rákügyi országprofilok mind a 27 uniós tagállam, továbbá Izland és Norvégia esetében is elkészülnek. 

 

A daganatos megbetegedések becsült előfordulási gyakorisága, és a kapcsolódó halálozás Magyarországon 2019-2020-ban meghaladta az uniós átlagokat. A 100.000 főre eső 328 halálesettel 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a daganatos betegségekkel összefüggő halálozás egész Európán belül, mintegy 33 százalékkal haladtuk meg az uniós átlagot.

Jelentősek a nemek és az iskolai végzettség szerinti halálozási különbségek. Az adatok szerint a férfiak sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, mint a nők (488 vs. 269/100.000). illetve a 25–65 év közöttiek körében az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel, az alacsonyabb iskolai végzettségű férfiak pedig négyszer nagyobb valószínűséggel halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező társaik.

Tehát még mindig meghaladjuk az uniós átlagot, mindazonáltal az országjelentés talán legfőbb üzenete, hogy a magas rák incidencia és halálozás ellenére Magyarországon 2011 és 2019 között a férfiaknál 11%-kal, a hölgyeknél 6%-kal javultak a rákhalálozási adatok! 

Sajnos Magyarország a többi uniós országokhoz képest még mindig rosszul teljesít a kockázati tényezők, vagyis a dohányzás, alkoholfogyasztás, elhízás és a légszennyezésnek való kitettség terén.

Az elhízás és a túlsúly egyre nagyobb problémát jelent, különösen az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében. 2019-ben a magyarok 60%-a volt elhízott vagy túlsúlyos – szemben az 53%-os uniós átlaggal –, ami 2014 óta 11%-os növekedést jelent.

Márpedig ma már pontosan tudjuk, hogy az elhízás 12 daganatos megbetegedés típushoz is kapcsolódik (száj, garat és gége; nyelőcső; gyomor; hasnyálmirigy; epehólyag; máj; vastag- és végbél; menopauza utáni emlőrák; petefészekrák; méhnyálkahártya- vagy méhrák; prosztata; és veserák). 

2014-ben a magyarok a legerősebb dohányosok közé tartoztak az EU-ban: a jelentések szerint minden negyedik ember naponta dohányzott. A helyzet 2019-re sokat javult: Magyarországon a megkérdezettek körülbelül egyötöde számolt be napi dohányzásól, így a napi dohányosok arányában (19%) már majdnem elértük a 18%-os uniós átlagot. A csökkenés egyébként nagyrészt a férfiak dohányzási szokásai változására vezethető vissza, körükben a naponta dohányzók aránya 32-ről 21 %-ra csökkent 2014 és 2019 között, ami egyébként a nemek között, a dohányzási szokások terén meglévő markáns különbséget is csökkentette.

Mindezek ellenére az EU-ban még mindig Magyarországon a legmagasabb a tüdőrákkal összefüggő halálozási arány (102 megbetegedés jut 100.000 magyarra vetítve). 

Az IARC szerint Magyarországon 2020-ban 100.000 főre vetítve 17 új rákos megbetegedés volt tulajdonítható az alkoholfogyasztásnak. Ez az egyik legmagasabb szint az EU-ban – Magyarországot csak a szomszédos Szlovákia előzi meg.

Pedig a magyarok 2020-ban nem tartoztak az EU „nagyivói” közé, a fogyasztás (10,4 liter tiszta alkohol/fő) nem haladja meg érdemben a 9,8 literes uniós átlagot. Magyarázat lehet talán az a tény, hogy viszont a magyar férfiak körében „a veszélyes mennyiségű alkoholfogyasztás” aránya 6% volt, ami a legmagasabbak között van az EU-ban. 

Az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) szerint 2019-ben Magyarországon a daganatos betegség okozta halálozásokban a következő tényezők játszottak kulcsfontosságú szerepet:

·       a helytelen táplálkozás – a halálozások 24%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal

·       a dohányzás – a halálozások 21%-ért felel, szemben a 17%-os uniós átlaggal

·       alkoholfogyasztás – a halálozás 7%-ért felel, szemben a 6%-os uniós átlaggal

·       kevés testmozgás – a halálozás 2%-ért felel, és megegyezik az uniós átlaggal

(Jól látható, hogy az összes daganatos halálozás több mint felének hátterében megtalálható valamelyik életmóddal összefüggő kockázati tényező!) 

A legyakoribb daganatos betegségek, a tüdőrák, az emlőrák (134/100.000) és a vastagbélrák (98/100.000). A magyar nők esetében továbbra is az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált típus, amelyet a tüdő és a vastagbélrák követ. A férfiaknál a három leggyakrabban diagnosztizált daganattípus a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrák. (lásd mellékelt ábra) 

Hazánkban jelenleg három országos rákszűrési program működik. Az elmúlt években nőtt a méhnyakrák szűrésen résztvevők aránya: hazánkban a méhnyakrákszűrésben való általános részvétel 63%-os volt, ami meghaladta az uniós átlagot (60%).

Ez annak is köszönhető, hogy 2014-ben a kormány létrehozta a Nemzeti Népegészségügyi Központ alá tartozó egészségfejlesztési irodák hálózatát a megelőzési és egészségfejlesztési erőfeszítések koordinálása érdekében. A 113 működő iroda mintegy kétharmada társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű közösségekben található. 

Az Országos Onkológiai Intézet iránymutatásai alapján a Nemzeti Népegészségügyi Központ a helyi hatóságokkal együttműködve mobil egységek alkalmazásával szűrési tevékenységeket szervez, egészségfejlesztő tevékenységekkel kombinálva. „Az egészség házhoz jön” kezdeményezés ingyenes szűrési szolgáltatásokat kínál az otthonok közelében, ami a Nemzeti Rákellenes Program 2019–2022-es időszakának egyik prioritása volt. 

Magyarország jelenlegi Nemzeti Rákellenes Programja 2018 óta van hatályban, és vázolja az ország 2030-ig szóló rákellenes stratégiáját. Átfogó célkitűzése, hogy 2030-ig 10%-kal csökkenjen a daganatos betegségekkel összefüggő halálozási arányt. Továbbra is fontos kiemelni, hogy a legnagyobb hangsúly a korai felismerésen van. Bár az állam egyre több szűrési lehetőséget nyújt, ezek csak rendszeres részvétel esetén tudják felismerni az esetleges daganatos betegségeket! 

Az immár 31. alkalommal megtartott Nemzeti Rákellenes Napra a Magyar Rákellenes Liga számos érdekes és hasznos előadással készült április 12-én. A rendezvényen felszólaló előadók igyekeztek minél szélesebb szemszögből megközelíteni az Országprofil eredményeit. Prof. Dr. Polgár Csaba többek között a magyar onkológia jelenlegi helyzetéről és a közeljövő feladatairól beszélt, Dr. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos pedig azt hangsúlyozta, hogyan tehetünk még többet a daganatok okozta halálozások csökkentéséért. A konferencián részt vett még Dr. Halmy Eszter és Dr. Bogos Krisztina is, akik az elhízás és a dohányzás következményeiről, valamint a hazai ellátásban elérhető innovatív terápiákról beszéltek.