Kórházi fertőzések - a TASZ összesítése

Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül megismerhettünk néhány adatot. A jelentés idén sem lett érthetőbb, ezért a TASZ végezte el a munkát, és emeli ki az idei jelentés legfontosabb statisztikai adatait!

Mint írják: "Bár a jelentést évek óta kritizáljuk, egyelőre nincs más, amiből információt szerezhetnénk a kórházi fertőzések számáról. A jelentést egyrészt azért nem tartjuk megfelelőnek, mert nem tartalmazza azokat a számokat, amelyek valóban hasznos információt nyújtanának az állampolgároknak. Nem derül ki ugyanis belőle, hogy végülis hányan fertőződtek meg és hányan haltak meg kórházi fertőzés miatt, és nem tudhatjuk meg a kórházakra bontott megbetegedések számát sem. 

Másrészt az alapvetően szakmai jelentés a laikusok számára nehezen értelmezhető formában közli azokat az adatokat is, amelyek megtalálhatók benne. Mi érthetőbbé és átláthatóbbá szeretnénk tenni az egészségügyet, ezért pert indítottunk az EMMI ellen, hogy legyenek nyilvánosak a kórházakra lebontott kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok is. Jelenleg a Kúria döntését várjuk, de amíg ezekhez a számokhoz nem férünk hozzá, összegyűjtöttük a legfontosabb statisztikákat az idei jelentésből (ami 2017-ről szól)." 

Járványok a rossz kórházi állapotok miatt

A jelentés kitér a járványokra, vagyis az egymással összefüggő fertőzéses esetekre. A kórházi állapotokról sokat elárul, hogy maga a jelentés is kiemeli: a járványok kialakulásában szerepet játszik, hogy  kevés az egészségügyi dolgozó, a kórházak zsúfoltak és nincs lehetőség a megfelelő elkülönítésre sem.

Folyamatosan nő a kórházi fertőzések száma

A multirezisztens kórokozók (MRK-k) olyan baktériumok, amelyek a legtöbb antibiotikumra nem reagálnak. Az általuk kiváltott különböző típusú kórházi fertőzések nehezen vagy egyáltalán nem gyógyíthatóak. Az ilyen eseteket a kórházaknak kötelező jelenteniük a központi nyilvántartásba. Az MRK-fertőzések gyakorisága az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2017-ben 25,1 fertőzés jutott 10.000 kibocsájtott  betegre. 

 

Mit jelent valójában ez a szám? Tavaly megközelítőleg kétmilliószor láttak el betegeket magyarországi kórházakban. Ennyi beteget bocsátottak el azokból az intézményekből, ahonnan MRK-fertőzést jelentettek. A jelentés szerint közel 5000-en voltak azok, akik a multirezisztens baktériumok által terjesztett fertőzést el is kapták. Ez egy kisváros lélekszámának felel meg, ennyi nagyjából Nagymaros vagy Mezőhegyes teljes lakossága. 

A multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések  aránya valamiért nagyon eltér egyes régiókban. Például az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön is nyolc-nyolc intézmény található, ehhez képest az északi régióban tízezer betegre több mint kétszer annyi fertőzés jutott. Tényleg igaz lenne, hogy az Észak-Alföldön ennyivel rosszabb a helyzet, mint a dél-alföldi régióban? Az eltérések okait csak találgathatjuk, a jelentés ugyanis nem ad magyarázatot rájuk. Viszont a két régió a lakosság és az egészségügyi intézmények számában is eltér, így igazából nem is összehasonlíthatók. A régiós összehasonlítás tehát szakmailag, módszertanilag nem is állja meg a helyét – de akkor miért szerepel egy erről szóló táblázat a jelentésben?

Az is lehet, hogy a fertőzések esetszáma nem is tér el olyan nagyon, csak eltérő arányban jelentik be a kórházi fertőzéseket a különböző intézmények. Pedig az ÁNTSZ mindig kimagasló jelentési fegyelemről beszél. Szakértők azt is rebesgetik, hogy sok esetben nincs kellő kapacitású labor vagy személyzet, hogy diagnosztizálják a fertőzéses eseteket. Egy biztos: sokkal többet árulna el a valós képről az a kórházankénti bontás, aminek a nyilvánosságáért már több mint egy éve pereskedünk. Így nem az egymáshoz képest torzító régiós adatokat vethetnénk össze, hanem az azonos szintű intézmények adatait. Tehát a városi kórházat a városi kórházzal, a megyei klinikák adatait a megyei klinikákkal. 

További részletek a cikkben.