Kórházi fertőzések: csak félig készült el a rendelet

Miközben Kásler Miklós erőforrás miniszter arról beszél, hogy az intézményekben már az új, a kórházi fertőzések megelőzését célzó rendelet alapján kell eljárni, az még meg sem jelent, és az ide vonatkoztatható, a kormányhivatalok feladatairól szóló rendelet is csak október 1-jén lép hatályba - írta a medicalonline.hu.

A friss kormányrendelet nyomán némileg átalakul az IC jelentési és ellenőrzési rendszere. Míg eddig a megyei, a jövőben a járási kormányhivatalok jutnak hangsúlyosabb szerephez ebben. Bár az ellenőrzés eddig is feladata volt a kormányhivatalok illetékeseinek, az viszont újdonságként kerül a rendeletbe, hogy évente ellenőrizni kell a fekvőbeteg-ellátást vagy egynapos sebészeti ellátást nyújtó, illetve dialíziskezeléseket végző egészségügyi szolgáltatók IC tevékenységét. Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ megalakulásával valamivel több ráhatása lesz az országos tisztifőorvosnak a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályainak feladatellátására, azok továbbra sem tartoznak a központ közvetlen irányítása alá. Ugyancsak nyitott kérdés, hogy a hivatalok munkatársai a finanszírozási nehézségek és az alacsony létszám miatt eleget tudnak-e majd tenni az ellenőrzési kötelezettségeiknek.

Mindezek tükrében nehezen értelmezhető Kásler Miklós minap elhangzott nyilatkozata, amelyben az erőforrás miniszter arról beszélt, hogy a jogszabályban nagyon pontosan meghatározták, hogy mit kell tenni a kórházakban, hogyan kell adatokat felvenni a betegektől, kik veszélyeztetettek, milyen esetekben van szükség laborvizsgálatra, és azt milyen körülmények között kell végezni. Azt is hozzátette, hogy a rendelet egyfajta protokollt jelent, amelyet minden intézménynek be kell tartania: „Le van írva a sorrend, le van írva, hogy mit kell tenni, hogy kell tenni”.

A már említett rendelettervezetből – amely a Magyar Közlönyben csak részben jelent meg, és egyelőre nem ró többletfeladatokat a kórházakra – valóban kiolvasható a leggyakoribb nosocomiális infekciókat (NI) célzó csekklista bevezetése, vagy új szereplők beemelése a betegellátásba. Ez éppen úgy a pozitívumok közé sorolható, mint az, hogy a tervezetszakmailag releváns és helytálló, így az NI járványok számának csökkenését eredményezheti – de majd csak ha megjelenik és hatályba lép. A teljes cikk itt olvasható