Hirtelen előjönnek a fővárosi, sőt a magyar egészségügy összes problémái, kérdései. Válasz nincs. Dr. Szepesi András jegyzete.
Új, nagy, komplex kórház felépítését javasolta Budapesten a kormányzó párt. A hír robbant az egészségügy a médiában, pártemberek, szakértők ugrottak a kamerák és a mikrofonok elé, tiszteletre méltó újságírók kezdték elemezni a nem létező további információkat.
Ki-ki ízlése és főképpen érdekei, előítéletei mentén szólalt meg. Egyes portálok javaslatokat gyűjtöttek, hol szeretnék az olvasók elhelyezni az új kórházat. A szakszerűbbek listázták a meglévő állományt, elemezték a hiányosságokat, latolgatták a racionális esélyeket. Eközben halad a fővárosi közkórházak hat központba való szervezése. Ez valóban jó szám: a főváros és az agglomeráció kb. 3 millió lakosának kiegyensúlyozott ellátásához ennyi komplex kórház kell. Ugyanis manapság valóban félmillió ember ellátásának feladatához szükséges egy ilyen 1000-1400 ágyas intézet, ahol a leggyakoribb népbetegségek tömeges ellátása, diagnosztikája, sürgősségi ellátása biztonságosan és szakmailag hatásosan megtörténhet.
Igen ám, de a fővárosban 13 általános kórház (Pest megyében még további három), a hatalmas és széttagolt Semmelweis Egyetem, a felerészben nagyon korszerű Honvédkórház, kilenc speciális országos intézet, két gyermekkórház, három egyházi intézmény és számos önálló szakrendelő működik. Jelentős részük korszerűtlen épületekben, elhasznált, lepusztult állapotban, az elmúlt másfél évszázad történetét hordozva. Ezek mellé, vagy valamelyik helyére (esetleg azt kiegészítve) képzelik-e el az újat a döntéshozók? Nem lesz egyszerű megtalálni a jó választ…
Mint cseppben a tenger – hirtelen előjön a főváros egészségügyi ellátásának összes problémája, de ennél több is: a magyar egészségügy égető kérdései. Elsőként az, hogy mibe kerül egy ilyen „zöldmezős" komplex kórház? Ha egy mai nagy megyei kórház komplexitását vesszük alapul: 20-25 milliárd Ft-ba. Ha onkológiai központ is kerül belé, akkor 30-35 milliárdba. (sugárforrások, speciális berendezések, PET/CT stb.). Ha egy egyetemi klinikai központot képzelünk el, akkor a limit 100 milliárdtól a „csillagos égig" tarthat. A híres bécsi egyetemi kórház több milliárd euróba, 8-900 milliárd forintba került.
Honnan lesz rá pénz? A 2014-2020-ig tartó Európai Uniós források tervezésében 2014 kora nyarán a parlamenti szakbizottság előtt 90 milliárdos forrás jelent meg kifejezetten egészségügyi fejlesztési célokra, szemben a 2007-2014 közötti 430-500 milliárddal. Még ha az infrastruktúra-fejlesztési alapokból ki is lehet ezt egészíteni néhány tíz milliárddal, ez nem túl sok pénz. Hogyan lesz ebből forrás a nagy budapesti szuperkórházra?
Honnan lesz bele ember? Orvos és beteg? Hogyan alakítja át az új intézmény a jelenleg éppen átalakítás alatt lévő fővárosi betegutakat? Mi lesz a Budapesten működő többi intézménnyel? Mitől fogják ezt az intézményt hatékonyabban irányítani, mint a többit? A jelenlegi finanszírozási környezetben hogyan fog megélni egy – feltételezzük – hatékony tömbkórház? Mit zárnak majd be, ha ez felépül?
Zuhognak a kérdések, nincsenek érdemi válaszok. Az intézménynek viszont – úgy saccolom – 2018 tavaszán meg kell nyílnia. Az ötletet korábban feldobó Rogán Antal frakcióvezető kedden este így nyilatkozott az RTL Klub háttérműsorának: „A János Kórház környékén szóba jöhet egy új, nagy intézmény létrehozása. Ez az egyik lehetőség, amit a kormány megvizsgál." Úgy legyen.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!