Hogyan tanulhat meg bármelyik ország táncolni, hogy megállítsa a koronavírust?
Ahogy egy országot elér az első hullám, beveti a “pöröly”-fázist, amivel “lecsapja” a vírust, és így szerez hét hónapot egy második hullám előtt. És ahelyett, hogy a pöröly fázis után a “tánc-fázisba” lépne át, megvárja a második hullámot, amit egy újabb kemény megszorító intézkedés csomaggal (pöröly-fázis) csap le. Vajon miért hisznek az emberek még abban, hogy a kormányuk tanult az előzőleg alkalmazott módszer hiányosságaiból, miért hinnék el, hogy nem jön majd egy harmadik, egy negyedik, egy ötödik hullám? Miért teljesen hasztalan a Nyugat-Európai országok tesztelési gyakorlata és kontakt kutatása – és helyette mégis mit kéne tenniük? Milyen kérdéseket kellene az embereknek feltenniük a saját politikusaiknak, hogy számot adjanak a döntéseikről? Hogyan lehet gátat szabni a vírus terjedésének a kisközösségekben, akár a kormány hathatós intézkedéseinek hiányában is?
Többek között etekre a kérdésekre is kereste a választ Tomas Pueyo még tavaly novemberben megjelent, a nyelvet ismerők körében nagy visszahangot kiváltó 'Coronavirus: The Swiss Cheese Strategy' című írásában.
Bár azóta némely megállapítása már nem aktuális, lényeges elemei továbbra is érvényesek.
Kubatovics Áron és Schneider Géza elkészítették a tanulmány magyar fordítását, remélve, hogy annak segítségével a magyar védekezés tovább javulhat, így kisebb áldozatokat kell vállalnunk a jövőben.
A tanulmány magyar nyelven itt érhető el
Az eredeti tanulmányt itt olvashatja