Kövér: kölcsönös érdek a nyitás

A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, amit az is bizonyít, hogy Magyarországon évről évre növekszik azok száma, akik életmentő új szervhez jutnak - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap, a kelet-közép-európai és Kína egészségügyi minisztereinek budapesti találkozójának gálavacsoráján.

A házelnök a Várkert Bazárban rendezett esemény megnyitóján hangsúlyozta, hasonlóképp kiemelkedő Magyarország teljesítménye az orvosképzésben, a gyógyszergyártásban, a járványügyi ellátásban, vagy a természeti kincsként kezelt gyógyvizeink használatában.

Kína és Közép-Kelet Európa változatlanul hisznek az értékteremtő munka és a közösségek becsületében és ez a közös értékrend megerősítette a felismerést: kölcsönös érdeket jelent az egymás irányába történő nyitás. A kormánypárti politikus példaként említette erre, hogy Kína és Közép-Kelet-Európa közösen akarja újjáépíteni az emberiség egyik legnagyobb civilizációs vívmányát, a selyemutat.

Kövér László hangsúlyozta, a párbeszédhez, egymás kölcsönös megértéséhez nagy segítséget jelent a keleti és a nyugati orvoslás évezredes tapasztalatának közelítése is. Ehhez pedig fel kell ismerni, hogy a gyógyítás középpontjában végső soron mindig az ember áll, a technika pedig csak eszköz a gyógyítás folyamatában - fejtette ki, hozzátéve, az ember és az emberi léttől elválaszthatatlan morális szempontok érvényesülése napjaink és a jövő egészségügyének meghatározó kérdései.

A házelnök kiemelte, Magyarország 2010 óta nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is. A 2011-ben elfogadott új alaptörvény például a huszonegyedik századi kérdésekre is tekintettel megteremtette az emberi test védelmének kereteit, bioetikai alapjait - mondta.

Az Országgyűlés elnöke felidézte továbbá, hogy 2011-től az egészségtelen táplálkozási szokások visszaszorítása érdekében az élelmiszerek egy adott körére népegészségügyi termékadót vezettek be, hogy ezzel is az egészséges élelmiszerek választását ösztönözzék. Magyarországon először 2015-ben végeztek tüdőátültetést, és idén volt 25 éve, hogy az első szívátültetés megtörtént az országban.

Liu Jen-tung, a Kínai Államtanács elnökhelyettese szintén azt emelte ki, hogy Kína és a kelet-közép-európai országok között hagyományos barátság áll fenn, a selyemút ugyanis az ősi időktől összeköti a két térség népeit, ez a kapcsolat ráadásul ragyogó jövő elé néz. Példaként említette, hogy a harmadik alkalommal megrendezett találkozó segít magasabb szintre emelni a Kelet-Közép-Európa és a Kína közötti egészségügyi együttműködését.

A Kínai Államtanács elnökhelyettese emellett kitért arra is, hogy az egészségügy javítása minden kormány közös feladata, az eddigi két konferencia pedig már most gyümölcsöző eredményeket hozott egyebek mellett az egészségügyi intézmények kapcsolatában, továbbá a szakemberek képzésében és az egészségügyi segédeszközök fejlesztésében. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Balog:  a jövő a Kelet és a Nyugat együttműködésében van
Magyarország elkötelezett a Kínával folytatott együttműködés ügyében, és motorja kíván lenni a Kína és a kelet-közép-európai térség egészségügyi együttműködésének - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kelet-közép-európai országok és Kína egészségügyi minisztereinek hétfői budapesti szakmai konferenciáján. A tanácskozást megnyitó beszédében Semjén Zsolt hangsúlyozta: itt az idő, hogy ne csak pénzügyi és ipari, hanem egészségügyi és egészséggazdasági területen is legyen együttműködés Kína és a térség között, ennek kíván motorja és aktív építője lenni Magyarország.

Úgy vélte: a konferencia visszajelzés arról, hogy Magyarország egészségügyi teljesítménye nemzetközi téren is figyelemreméltó, és más országoknak is hasznos példát nyújthat.

A miniszterelnök-helyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai országok az Európai Unió tagjaiként az egyik legversenyképesebb, a gazdasági növekedés terén az egyik legprosperálóbb térséget jelentik a világon, Kína pedig a világ egyik legnagyobb gazdasága. Úgy vélte: amikor két dinamikusan fejlődő térség összefog, abból nagy dolgok születhetnek, és különösen igaz ez akkor, amikor az egyik legfontosabb téma, az egészségügy hozza össze a feleket.

Hangsúlyozta: Kína nyitott Közép-Európa felé, ami az "egy övezet egy út politikájában" ölt testet, Magyarország pedig, más közép-európai országokhoz hasonlóan meghirdette a keleti nyitás politikát, amelynek célja, hogy Magyarországra, illetve a térségbe érkezzen az Európába irányuló kínai befektetések jelentős része.
Üdvözölte, hogy a kínai vállalatok egyre aktívabbak a térségben, és úgy vélte, hogy a rohamosan fejlődő Kínának a 21. században számos területen kulcsszerepe lehet, a globális terrorizmus elleni harctól kezdve a stabil világkereskedelmen át, a tudástőke gyarapításáig.

Hangsúlyozta: a kelet-közép-európai régió mindig gyakorlatias módon, az ősi kínai kultúrát tisztelve törekedett jó gazdasági kapcsolatokra a Kínai Népköztársasággal, és a Budapesten létesítendő hagyományos kínai gyógyászati központ új lendületet ad ennek az együttműködésnek. Mint mondta, a hagyományos kínai gyógyászat megelőzésközpontú és a magyar egészségpolitikai stratégia középpontjában is a prevenció áll.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arról beszélt: a konferencia mottója az a Márai Sándor-gondolat is lehetne, ami arról szól, hogy "mindig nyugatra menj, és ne feledd soha, hogy keletről jöttél". Úgy vélte: a jövő a Kelet és a Nyugat együttműködésében van, a világ jövőjét nem lehet Kína nélkül elképzelni. "Mi azt szeretnénk, hogy a világ jövőjét Kelet-Közép-Európa nélkül se lehessen elképzelni" - tette hozzá.

Szerinte azok lesznek sikeresek 21. században, akik a tradicionális és az új utakon is megtalálják az együttműködést. "Mi Közép- és Kelet-Európában, nagyhatalmak határvidékén vagyunk, és megtanultuk, hogy csak akkor lehetünk szabadok és akkor érvényesíthetjük az érdekeinket, ha erős nemzetállamot építünk, ugyanakkor időről időre össze kell adni az erőnket, hogy szembenézhessünk a globális kihívásokkal" - fogalmazott.

A miniszter Közép-Európát a világ egyik látványosan erősödő régiójának nevezte, és - mint mondta - bízik abban, hogy "az első ligában játszó" Kína számára jó partnerek tudnak lenni. Balog Zoltán beszámolt a konferencia közös nyilatkozatáról is, amelyben ismertetése szerint lényeges elem, hogy a betegségközpontú szemléletet felváltsa a megelőzés, valamint helyet kapott benne a tradicionális gyógyászat, a fertőző betegségek elleni küzdelem, az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint a gyógy- és egészségturizmusban rejlő lehetőségek.

Li Pin, Kína egészségügyi és családtervezési minisztere arról beszélt, hogy a kínai kormány nagy jelentőséget tulajdonít minden intézményi együttműködésnek Kelet-Közép-Európával. Felidézve az előző két, Csehországban és Kínában tartott találkozó eredményeit, úgy vélte: az elmúlt évek egészségügyi együttműködése gyümölcsöző eredményeket hozott, a kórházi kooperációban, a szakképzésben, az egészségpolitikai tapasztalatcserében és a közegészségügy fejlesztésében.

Liu Jen-Tung, a kínai Államtanács elnökhelyettese köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy megszervezték a konferenciát és fontosnak nevezte, hogy a kínai gyógyászat nemcsak egészségügyi, hanem kulturális kapocsként is megjelenik a térségben.

A harmadik alkalommal megrendezett többnapos találkozó része a 16 kelet-közép-európai országot, valamint Kínát magába foglaló 16+1 formátumú együttműködésnek. A szakmai konferencia négy témával foglalkozik: népegészségügyi programokkal, kórházak közötti együttműködéssel, egészségpolitikai kutatásokkal és hagyományos kínai gyógyászattal. (MTI Fotó: Kovács Tamás)