Közös állásfoglalást adtak ki a gyógyszerészek szakmai szervezetei

A gyógyszerészek három képviseleti szervezete közös állásfoglalást tett közzé arról a törvényről, amelyben többek között a kórházi gyógyszertárak kiszervezéséről döntöttek. Az állásfoglalást az alábbiakban változtatás nélkül közöljük:

"A Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezete, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, valamint az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi-Klinikai Gyógyszerészet Tagozata 2023. július 12-én rendkívüli ülésen vitatta meg a 2023. évi LIII. törvényben foglalt azon rendelkezéseket, melyek a kórházi és klinikai gyógyszerészet hazai feltételrendszerét alapjaiban megváltoztatják. Testületeink a következő megállapításokat tették.

 1.     Az állami fenntartású kórházak gyógyszerellátását alapjaiban megváltoztató törvényi rendelkezéseket a Kormány a Törvényalkotási Bizottságon keresztül 2023. június 30-án nyújtotta be a Magyar Országgyűlésnek, amelyről a végszavazásra július 4-én került sor. A benyújtott javaslattal kapcsolatban a benyújtás előtt nem volt módja véleményt nyílvánítatni az érintett szakmai szervezeteknek, így a Magyar Kórházszövetségnek, a Szakmai kollégium érintett tagozatának, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság és a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai szervezeteinek sem. Ezért ezt jelen állásfoglalásunkban tesszük meg, kérve véleményünk és javaslataink megfontolását.

2.     A törvénymódosítás új fogalomként vezeti be az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” fogalmát, amire a „hirdetménnyel induló Kbt. szerinti eljárás alapján” a nyertes „projekttársaságot” köteles létrehozni, ám a törvényi szöveg alapján nem egyértelmű az „egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatás” tartalma, az egyes alap- és szakfeladatok további sorsa, a Kbt. szerinti eljárás követelményrendszere és nem egyértelműek a pályázat leendő nyertesével szembeni elvárások. Nem tisztázott, hogy melyek lesznek a továbbiakban a kórházak főigazgatóinak felelősségi körébe tartozó, és melyek a pályázatnyertes által végzendő feladatok. Nem olvasható ki, hogy ki lesz felelős a gyógyszerek folyamatos biztosításáért, a betegágy melletti klinikai gyógyszerészi tevékenységért, a gyógyszertár foglalkoztatottjai feletti munkáltatói jogokért. 

3.     Ma a kórházi-klinikai gyógyszerellátás szakmai megfelelőségéért, gazdasági racionalitásáért, a kórház gyógyító tevékenységéhez szükséges gyógyszerek megfelelő időben, megfelelő összetételben, megfelelő minőségben a betegágy melletti rendelkezésre állásáért, valamint a kórházban kezelt betegek gyógyszerterápiás döntéseinek jóságáért a kórházat és a gyógyszerészeket kizárólagos felelősség terheli. Ezt kiszervezés révén más jogi személyre átruházni nem lehet, miközben a gyógyszerellátáshoz szükséges operatív döntések joga (részben?) a Kbt. szerinti eljárás nyerteséhez kerülhet.

Az új ellátási konstrukció remélt előnyeit alátámasztó szakmai anyag számunkra nem ismert, nemzetközi viszonylatban sem. Az ilyen gyakorlat életképtelenségét egyfelől Hollandia és az USA hasonló gyakorlatának megszüntetése, a vonatkozó szlovákiai gyakorlat napjainkban történő visszavonása és a másfél évtizeddel ezelőtt hazánkban elindult, majd az általa okozott súlyos szakmai és gazdasági károk nyomán felszámolt Hospinvest-Ispotály modell megmutatta.

Aggályosnak tartjuk továbbá, ha a kiszervezés érinti az intézeti gyógyszertárak vényforgalmas részlegeit is, amelyek nemcsak a kórházból távozó betegek átmeneti gyógyszerellátásának zökkenőmentességét biztosítják, hanem a fenntartó kórház gazdálkodását segítő bevételekkel rendelkeznek. Mindezek kiszervezésétől remélt gazdasági előnyök várhatóan nem az ellátórendszerben, hanem a befektetőnél jelentkeznek.

4.     Ma a kórházi-klinikai gyógyszerészet a jelenlegi strukturális keretek között magas színvonalú szolgáltatást biztosít, ami jelentősen túlmutat a beszerzés, a logisztika és a gyógyszerosztás feladatain. Az egészségügynek beágyazott, hozzáadott értékkel rendelkező elemeként a kórházi gyógyszerészi szakfeladatok és a kiterjesztett klinikai gyógyszerészeti szolgáltatások napjainkra olyan szakmai követelménnyé szilárdultak, amelyek révén megelőzhetőek az előnytelen gyógyszerkölcsönhatások, a nem kívánt gyógyszerhatások és gyógyszereléshez köthető tévesztések, valamint csökkenthetővé válik a túlzott gyógyszeralkalmazás is. A kórházi gyógyszerészet ilyen módon többlet teljesítményt eredményez és elősegíti az egészségnyereség növelését is azzal, hogy hozzájárul az optimalizált gyógyszerválasztás és gyógyszerhasználat eléréséhez, továbbá a modern kontrolling módszertanok implementálása révén is élenjáró gyógyszer-gazdaságtani tudatosságot tesz lehetővé.

5.     Testületeink elkötelezettek a kórházi és klinikai gyógyszerészet terén a jelenlegi kormány döntései alapján az elmúlt évtizedben elért jelentős eredmények megőrzésében és fejlesztésében. Támogatjuk az intézeti gyógyszerészet technológiai fejlesztésének és informatikai hátterének egységesítését, valamint a gyógyszerészeti szaktevékenységek egységes minőségügyi kritériumait. Ma a törvénymódosítással kitűzött szakmai célok elérhetők a meglévő feltételrendszerek kiaknázásával akár a beszerzések centralizálása (KEF), akár az egységes fenntartói gyakorlat (OKFŐ), akár a közös eljárásrendek vonatkozásában (OGYÉI). Szakmai szervezeteink határozott, egyértelmű közös véleménye azonban, hogy az intézeti gyógyszertárak és azok valamennyi alap- és szakfeladata továbbra is a kórházak szervezetébe kell, hogy tartozzon, és a főgyógyszerész, a gyógyszerészek és szakdolgozók a kórház főigazgatójának irányításával és munkáltatói felelősségével, intézményi szintű szakmai függetlenségük megtartása mellett működjenek.

6.     Ezért tisztelettel kérjük, hogy a törvénymódosítás szerint megalkotandó rendeleti szintű szabályok kialakításába, a Kbt. szerinti pályázat tartalmának és feltételeinek kialakításába a Kormány vonja be a Magyar Kórházszövetség delegáltjait, a Szakmai Kollégium illetékes tagozatát, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és annak Kórházi-Klinikai Szervezetét, valamint a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetét.

Dr. Süle András, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Kórházi-Klinikai Területi Szervezetének elnöke

Dr. Juhász Ákos, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi Gyógyszerészet Tagozatának elnöke

Dr. Szűcs Attila, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének elnöke"