Egyelőre nem ismerik a kórházi felhasználást, ezért felméréssel indul az alaplista készítése.
Nem szabad a ló túlsó oldalára esni, vagyis elképzelhetetlen, hogy tömeges mennyiségű hatóanyagra szülessen közös közbeszerzés, hangsúlyozta Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás tanács titkára a Medical Tribune gyógyszerközbeszerzéssel foglalkozó múlt heti konferenciáján azt taglalva, hogy fontos a lépésről lépésre haladás, a folyamatos tesztelés. Mint kiderült a kórházak pontos gyógyszerfelhasználásáról nincsenek adataik, lényegében egyelőre vakon repülnek. Hiányzik az egységes módszertan, nem tudják, a közbeszerzések különböző időtartamokra, hatóanyagra vagy éppen konkrét gyógyszerre születtek.
2013-ban jöhet az első centralizált beszerzés
A sötétben való tapogatózásukat jól illusztrálta, hogy egyelőre csak a nagykereskedőktől kapott adatok alapján tudnak tájékozódni. Eszerint a kórházi szektorban 2009-ben 27,5 millió doboz gyógyszer fogyott 111 milliárd forint értékben, míg 2010-ben 25,9 millió doboz, amelynek értéke 118,8 milliárd forint volt. Éppen ezért részletes felmérést végeznek a gyógyszerfelhasználásról a kórházak körében.
Az adatkérés eredményeként várhatóan májusban már hatalmas adatbázissal rendelkeznek majd, s ebből fogják kiválasztani szakmai szempontból, melyek azok a hatóanyagok/hatóanyagcsoportok, amelyek jól behatárolhatóan elérhetőek és közösen beszerezhetőek. Ezeket az országos alaplistára teszik – nem gyógyszernévvel, hanem – hatóanyag és egyéb ismérvek alapján. A centralizált közbeszerzések ennek megfelelően folyhatnak le.
Várhatóan a nyár második felében írják ki a pályázatokat. A bírálat és a nyerteseknek járó, az ellátás biztonságát szolgáló felkészülési idő után legkorábban 2013-ban valósulhat meg az országos közös közbeszerzés gyógyszerfronton.
Csatlakozás, önálló utak
A közbeszerzés célja a hatékonyság javítása, a tartalékok kinyerése, fogalmazott Hankó Balázs. Szeretnék elérni, hogy egységes fenntartói-tulajdonosi szemlélet hassa át a folyamatosan monitorozott rendszert, így megváltozik a döntéshozatali mechanizmus a korábbihoz képest. A jogi keretet a közös közbeszerzésekről ez év március 28-án megjelent kormányrendelet biztosítja.
Az alaplistát, amelyet évről évre bővíteni szeretnének, a gyógyszerterápiás tanács állítja össze, ehhez a szakmai tagozatok javaslatát is figyelembe veszik. Ami nem szerepel az alaplistán, abban lehetőség lesz térségi, illetve intézményi beszerzésre. Olyan szerződéseket kell kötni, amelyek lehetőséget biztosítanak a váltásra. Nem egy tuti közbeszerzési forma és technika lesz, hanem a hatóanyagtól függően fognak választani.
A március 28-a előtt kötött közbeszerzéseknél önkéntes a csatlakozás, a későbbieknél már kötelező. Nincs tabula rasa, szögezte le Török Krisztina, ha a felmondás kockázata megéri, akkor lehet csak átlépni a korábbi szerződésekből.
Az orvostechnika összetettebb, ezért őszre várható a végrehajtás, mivel a generikus eszközcsoportok felépítése időigényes.
Kétkörös eljárással
Maximum négy évre lehet kötni közbeszerzést, de ennél rövidebb idejűt terveznek, mondta Szalay Árpád, a GYEMSZI Közbeszerzési Főosztályának vezetője. Az elképzelések szerint kétkörös lesz az eljárás, vagyis a bekerült cégeket újra versenyeztetik, így a második „prés" után ringben maradók uralhatják a piacot.
Fontosnak tartotta, hogy a beszerzéseknél a fekvő- és járóbeteg-ellátók igényét egységesen tudják kezelni. Nem szeretnének olyan területekbe belenyúlni, amelyek bukáshoz vezetnek, és nem cél kiszorítani a piacról a piaci szereplőket: akik kiesnek, visszatérhetnek, újra gyárthatják terméküket, ha sikeresek a tenderen, tette hozzá.
A legnagyobb árelőny elérése a célja a közbeszerzések során a nemrégiben alapított, száz százalékban állami tulajdonú Egészségügyi Szolgáltató Zrt.-nek, fogalmazott Drexler Donát vezérigazgató. Nem a haszonra törekednek és nem akarnak monopolhelyzetet teremteni az állami közbeszerzésekkel, fogalmazott.
Az Országos Gyógyszerterápiás Tanácsot mutatta be Beneda Attila kabinetfőnök. A tanács elnöke Cserháti Péter (a jogszabály szerint orvos végzettségű állami vezetőnek kell lennie) helyettes államtitkár, alelnöke pedig Beneda. Titkára az előírásoknak megfelelően gyógyszerész végzettségű szakember: Hankó Balázs. Tagjai a szakmai tagozatok vezetői, nem végleges a lista, cél, hogy az ellátórendszert lefedje, releváns véleményt tudjanak mondani. Összeférhetetlenségi nyilatkozat, titoktartási kötelezettség terheli a tagokat.
A norvég példa
A norvég kórházak gyógyszerköbeszerzési gyakorlatát mutatta be Torfinn Aanes, a norvég LIS adminisztratív igazgatója – a LIS felelős a centralizált beszerzésekért. Imponáló adattal illusztrálta sikereiket: 2011-ben közel 27 százalékos árengedményt értek el, s ezzel több, mint egymilliárd koronát takarítottak meg. Nyolcvan kórház huszonegy kórháztrösztbe tömörül, négy egészségügyi régióban, mindegyik tagja a LIS-nek, összesen hétszázezer euro/év tagdíjat fizetnek. Mind a 21 tröszt maga dönti el, mit szereznek be, saját gyógyszerbizottságuk van, amely összeállítja a gyógyszerlistát. Nem feltétlenül kell az orvosnak a legolcsóbb gyógyszert rendelnie, ám ha eltér ettől, akkor választását meg kell indokolnia írásban. Fontos elem, hogy a megtakarítások a kórházaknál maradnak.
Nem kaphatunk meg mindig mindent, amit akarunk, utalt az anyagi korlátokra az igazgató. Az új rákellenes szerek a kórházi költések ötven százalékát teszik ki, és idén például nem hoznak be új gyógyszert a LIS döntése értelmében.
A szerződéseket a trösztök írják alá. A szállítókat pályáztatják, és az egyetlen nyertes biztosítja a hatalmas terület ellátását logisztikailag, s mindössze kétszázalékos árréssel dolgozik. Van állami gyógyszerészeti intézet, amely kilenc állam gyógyszerárai alapján határozza meg a hatóanyag fixárakat, és a generikumok Norvégiában a legolcsóbbak.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!