Közzétette a NEAK a szakellátók tervezett éves keretét

Tavaly év végén (december 29.) hirdették ki az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) kormányrendelet módosítását, melynek értelmében 2021. április elsejétől az eddigi teljesítményvolumen-korlát (TVK) helyébe lépnek az egyes ellátási formákra vonatkozó tervezett éves keretek.

A kormányrendeletben nevesített ellátások tervezett éves keretét szolgáltatónkénti és ellátási formánkénti bontásban a NEAK közli a tájékoztatójában.

Szintén a NEAK honlapján olvasható a szakellátás finanszírozási rendszerének módosításáról szóló összefoglaló, és a keretek számításának módszertana. 

Mint a módszertani útmutatóban írják, az egészségügyi ellátórendszerekben jelentős technológiai fejlődések zajlottak és zajlanak jelenleg is. Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások köre fokozatosan bővül, ugyanakkor nem az elvárt mértékben és módon. A merev finanszírozási szabályok ellátórendszerhez történő idomítása sok helyen megtörtént, ugyanakkor az alapvető szabályok átalakítására – noha több kísérlet is volt rá – eddig nem került sor. A gyógyító-megelőző ellátások finanszírozási rendszerében azonban a mostani alapvetések helyett egy más szabályozási környezet szükséges. Az elmúlt évek toldozgató-foltozgató megoldásai hoztak ugyan eredményeket egy-egy szakterület esetében, azonban nem hozták meg azt a kívánt rendszerszintű átalakítást, melyre az ágazatnak szüksége lenne. Ugyanakkor fontos, hogy bizonyos alapelveket az ellátórendszerünkben továbbra is megőrizzünk: a szolidaritás alapú ellátórendszer megtartása az ehhez kapcsolódó finanszírozással, az egyenlő hozzáférés biztosítására való törekvés, a források ésszerű felosztása.

A számítás módszertana szerint az aktív fekvőbeteg-szakellátás vonatkozásában a keretek újraosztása során minden esetben a megelőző év teljesítményeit veszik figyelembe oly módon, hogy a megelőző finanszírozási évi teljesítményjelentései alapján összesítik az esetszámokat és a súlyszámokat országos szinten, megbontva szakmánként, diagnózis csoportonként, figyelembe véve, hogy műtétes / nem műtétes esetről van-e szó.

A megbontás fő oka - mint indokolják -, hogy az egyes betegségcsoportokba tartozó betegségek költségvonzata különböző, az egyes progresszivitási szinteken az ellátás költségei is változhatnak, így ugyanaz a betegség más-más szakmában más-más költségszintet eredményez. Fontos további megkülönböztetés, hogy ugyanazon betegséggel kapcsolatosan szétválasztják a műtéti beavatkozást igénylő ellátásokat, a műtétet nem igénylőktől, szintén a költségek eltérése okán. Az így kapott egy esetre jutó költségmutatót mint szorzószámot alkalmazzák, hogy megkapják a megelőző év finanszírozási teljesítményei alapján az adott szolgáltató éves keretét. Tehát betegségcsoportonként és szakmánként meghatározzák az egy esetre jutó átlagos finanszírozást, amelyek intézményi összesítése képezi az intézményi éves keretet.

A keretszámok nincsenek kőbe vésve, ugyanis az éves keretek kiközlését követően a fenntartó kezdeményezheti a fenntartásában lévő szolgáltatók keretének átcsoportosítását, így a közölt keret a fenntartó döntését követően válik véglegessé. Az alapadatokat nem 2020-ból számolják, hanem az azt megelőző, covid-mentes 12019-ből.

A módszertanra vonatkozó további részletek a NEAK tájékoztatójában olvashatók.