Kutatás: Ismerjük a Széll Kálmán Tervet

A magyar felnőtt korú lakosság fele tud legalább egyet említeni a Széll Kálmán Terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseiből. A válaszadók átlagosan 1,6 tervezetet nevesítettek a 16-ból. Legnagyobb arányban a közgyógyellátás átalakítása, illetve a korrupcióellenes tervek kaptak említést. A gyártói adót, biológiai hasonló szerek támogatását, nemzetközi referenciaárazást és a generikus program felgyorsítását átlag feletti arányban ismerték a diplomások, míg az idősebbek a koleszterinszint-csökkentők támogatására vonatkozó terveket, a betegegyüttműködést preferáló támogatási rendet - számoltak be összefoglalójukban a kutatók.

Az ismeretszintet elsősorban az  érintettség (életkoruk előrehaladtával egyre több betegsége van az embereknek, egyre több a tapasztalatuk az egészségügyi ellátórendszerrel, így jobban odafigyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre) a képzettség (és az azzal együtt járó általános tájékozottság) a nem (a nők tájékozottabbak egészségügyi kérdésekben) illetve a lakóhely (Budapesten élők tájékozottabbak) befolyásolja. A korrupcióellenes intézkedéseknek és az egyedi méltányossági rendszernek a legnagyobb az elfogadottsága, míg legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével és a nemzetközi referenciaárazással ért egyet a magyar felnőtt korú lakosság.

A két nagy párt (FIDESZ és MSZP) szavazói körülbelül ugyanolyan arányban, míg a Jobbik szavazói a legkevésbé informáltak a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban. Érdekes, hogy az egyes tervezeteket közel azonos arányban utasítják el az MSZP és Jobbik szavazói. Az LMP szavazói a számukra vélhetően kevésbé releváns intézkedéseket átlag alatti arányban ismerik (mint pl. koleszterinszint-csökkentők támogatásának csökkentése).

Az egészségügyi területen dolgozók nagyobb arányban ismerik az intézkedéseket, határozottabb véleményük van velük kapcsolatban (kevesebb „egyet is ért meg nem is" válasz) és valamivel kevésbé elutasítók, mint a lakosság. Az egészségügyi területen dolgozók a kombinált szerek és a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentéséről, illetve az orvoslátogatói díj emeléséről hallottak legnagyobb arányban, míg az elvárt árról, a nemzetközi referenciaárazásról és a néhány gyógyszer kórházi rendbe sorolásáról a legkevésbé.

Leginkább a korrupcióellenes intézkedésekkel és a közgyógyellátás átalakításával értenek egyet, ezzel a két intézkedéssel a válaszadók közel 2/3-a van egy véleményen, míg 50% feletti arányban az egyedi méltányossági rendszerrel, biológiailag hasonló gyógyszerek támogatásával, illetve a betegegyüttműködést preferáló támogatási renddel.

Kiemelendő, hogy az orvosok igen elítélik a gyógyszergyártókat sújtó megszorításokat, legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével, az orvoslátogatói díj emelésével és a gyógyszergyártói adó emelésével értenek egyet általában.

Orvoscsoportonként nézve a gyógyszergyártókkal (illetve képviselőikkel) intenzívebb kapcsolatban álló pszichiáterek támogatják legkevésbé az orvoslátogatói díj és a gyártói adó emelését, míg a gyermekorvosok több mint 50 %-a közömbös vagy egyetért ezzel, ők a kombinált szerek támogatásának csökkentését nem tartják jónak, míg a belgyógyászok a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentését.

(Az UBM Medica Magyarország Kft., a PHARMINDEX kiadója és az Ipsos Zrt. közös villámkutatásának keretein belül 2011. május hónapban megvizsgálta a lakosság és az egészségügyben dolgozók ismereteit és véleményét a Széll Kálmán Terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseiről. A 18 év feletti magyar lakosságra reprezentatív kutatást 1000-es mintán személyes, számítógéppel támogatott – CAPI módszerrel, míg az egészségügyben dolgozók véleményét online – CAWI módszerrel kérdezték 549 orvos, 137 gyógyszerész és 82 egyéb egészségügyi területen dolgozó megkérdezésével.)

A kutatás részletei