• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Legyűrni a járványokat - új stratégia a WHO-tól

Egészségpolitika Forrás: Weborvos

Felszámolni a maláriát, vagy visszaszorítani a kolerát óriási feladat, és hatalmas felelősség is.

Emberek ezreinek élete múlhat a helyes stratégia meghatározásán, ezért a Világegészségügyi Közgyűlés évente értékeli az elvégzett munkát, és újabb részcélokat tűz ki az emberiség egészségének védelmében.

Miért fontos ez?

A Millenniumi Nyilatkozatot 189 ENSZ tagállam hagyta jóvá, 2000-ben. A dokumentum a Fejlesztési Célokat 8 átfogó csoportba sorolja, és 2015-ig, mint megvalósítandó célt határozza meg. Köztük kiemelkedő helyet foglal el a járványok megelőzését, illetve visszaszorítását célzó rész. Ennek a területnek jelentős figyelmet szentelt az idei, 64. Világegészségügyi Közgyűlés.

A becslések szerint 2009-ben 225 millió maláriás megbetegedést jelentettek, és közülük 781 ezer végződött halállal. Az áldozatok többsége 5 évnél fiatalabb gyermek volt. Ez a szám még akkor is óriási, ha tudjuk, hogy a helyzet mára már sokat javult a rovarölő szerrel kezelt ágyhálók használatának terjedésével. Ezek az eszközök azonban nem állnak mindig és mindenhol rendelkezésre. A betegség sikeres kezelésében nagyon fontos a korai diagnózis. Ezért a lehető legkorszerűbb diagnosztikai módszerek elterjedését kell szorgalmazni az időben történő diagnózis felállítása érdekében.

A küldöttek egyetértettek abban is, hogy a kolera még ma is számos országban jelent veszélyt, sőt előfordulása egyre gyakoribb. 2009-ben több mint 220 ezer kolerás megbetegedést jelentettek. Ennek kivédésére megbízható figyelő rendszerre lenne szükség, és javítani kellene a környezetgazdálkodási gyakorlaton: tiszta ivóvizet, szemétszállítást, illetve oltásokat biztosítani a lakosságnak. A kolerához hasonló, ivóvízzel terjedő betegségek összességében több, mint 2 millió ember halálát okozzák évente. A világ lakosságának 13%-a még mindig nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, és a 2008-as adatok alapján 2,6 milliárdan nem rendelkeznek megfelelő illemhellyel, illetve hozzávetőlegesen 1 milliárdan egyáltalán nem használnak illemhelyet. A WC használati arány ma Afrikában 34%-os. A nem megfelelően működő szennyvízelvezető rendszer viszont nemcsak a kolera, hanem a schistosomiasis (vérmétely betegség), a trachoma (granuláris kötőhártya-gyulladás vagy egyiptomi oftalmia), illetve a hepatitis A terjedését is elősegíti.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján legalább 1 milliárd beteg szenved lymphatikus filariasisban, mely egy trópusi betegség, melyet elefántkórként is szoktak emlegetni. Ez a betegség 2009-ben 81 országot érintett. Szintén ebben az esztendőben 244 617 leprás esetet, és 3190 Dracunculus medinensis (medina féreg által okozott) megbetegedést regisztráltak.

Hogyan érinthet ez minket?

Sajnos az egzotikus betegségek nemcsak a fejlődő országok lakóit fenyegetik. Egyre bátrabban utazunk egzotikus és mediterrán országokba felkészületlenül, vagy fogyasztunk élelmiszereket, melyek forrása, illetve minősége bizonytalan. Ennek következtében egyre több utazó tér haza furcsa tünetekkel, és nézhet hosszadalmas kezelés elé, pedig a fertőző betegségek jelentős hányada megelőzhető volna. A malária például tabletta szedésével megelőzhető. A kolera, tífusz és a hepatitis A és B ellen oltással védhetjük magunkat. A megfertőződés esélye realitás! Csupán egy mosatlan gyümölcs, vagy a rosszminőségű csapvízből készített jégkocka is veszélyeket rejthet. Abban az esetben, ha külföldi utazást tervez, érdemes tájékozódni a célországban uralkodó egészségügyi viszonyokat illetően, és 4-6 héttel az utazást megelőzően szakemberhez fordulni. Az egyik leggyakoribb betegségnek a hepatitis A számít. Az egzotikus és a mediterrán területeken is jelen van a vírus. Ezért a hepatitis A elleni védőoltás ajánlott minden ilyen területre utazó számára.

Érdekes tény, hogy a fertőző betegségek és az azokkal gyakran együtt járó lázas, kiszáradásos állapotok az 5 év alatti gyermekek esetében különösen veszélyesek lehetnek, és akár halálhoz is vezethetnek. Az ennél idősebb gyermekeket a különböző balesetek veszélyeztetik leginkább: évente több mint 830 000 gyermek hal meg közúti balesetben, fullad vízbe, szenved égési sérülést, vagy valamilyen mérgezés következtében veszíti el életét. Az utazások során az idegen környezet új helyzeteket, és sokszor veszélyes szituációkat teremthet. Soha ne hagyja a gyermekét felügyelet nélkül, sem a tengerparton, sem a medencében!