Lehet, hogy kötelező lesz a HPV elleni oltás?

Nem kizárható, hogy ha az ország teherbírása is megengedi, jövőre korhoz kötve a kötelező, térítésmentes oltások között bevezetik a más betegségek mellett méhnyakrákot okozó Human Papilloma vírus (HPV) elleni védőoltást. Többek között ez is leszűrhető volt abból a csütörtöki kerekasztal-beszélgetésből, amelyet az IME-META kétnapos, VII. Országos Egészség-Gazdaságtani Konferenciájának záró blokkjaként a hazai oltási rendszer aktuális kérdéseiről rendeztek.

A kerekasztal-beszélgetést, amelyben Kissné dr. Horváth Ildikó, az EMMI Egészségügyért felelős Államtitkárság Egészségpolitikai főosztályvezetője, dr. Ócsai Lajos, az OTH járványügyi főosztályvezetője, dr. Csohán Ágnes az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) járványügyi főosztályvezetője, valamint dr. Kulcsár Andrea az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusa, védőoltási szaktanácsadó vett részt, két előadás vezette fel.

Az egyik a HPV okozta betegségekről, illetve ezek gyógyításának költségeiről szólt. Mint elhangzott, a vírus okozta méhnyakrák és megelőző állapotai súlyos népegészségügyi problémát jelentenek, a 45 év alatti nőknél a második leggyakoribb daganatnak számít. Bár nincsenek pontos adatok, az azonban megállapítható, hogy nálunk kétszer-háromszor annyi a méhnyakrákos eset, mint például Skandináviában, ráadásul több százra tehető évente a kór halálos áldozatainak a száma. Annak ellenére, hogy a betegség oltással megelőzhető lenne.

Az OEP-hez beérkező információk alapján azt lehet megállapítani, hogy az elmúlt években, bár csökkenő tendenciával, évi 1000-2000-re tehető az új betegek száma. 2011-ben például 1436 méhnyakrákost tartottak nyilván, de mellettük még több mint 10 ezer beteget jelentettek, akiknek szintén a HPV okozta a baját. A népegészségügyi problémát jól jelzi, hogy ebben az évben például az egy betegre (méhnyakrák) jutó relatív éves költség több mint 700 ezer forint volt. Összességében pedig a HPV okozta valamennyi betegségteher meghaladta az 1,74 milliárd forintot.

A konferencián egy nemzetközi gyógyszercég képviselőjének hozzászólásából kiderült, hogy egy megadott korosztály teljes átoltása a HPV ellen körülbelül 1,5 milliárd forintba kerülne.

Egy másik előadás az Európában honos oltási rendszerekről szólt. Kiderült, hogy 29 európai ország közül csak 14-ben létezik legalább egy korhoz kötött kötelező védőoltás, ezek között van Magyarország is, ahol egyébként világszínvonalú az oltási rend. A többi 15-ben csak ajánlják az oltások felvételét, igaz különböző negatív, illetve pozitív eszközökkel motiválják a szülőket, például Ausztriában nem mehet iskolába a gyerek bárányhimlő elleni oltás nélkül. A nem kötelező, csak ajánlott oltások felvételét egyre több európai országban az is nehezíti, hogy különböző oltás ellenes csoportok ez ellen dolgoznak. Nagy-Britanniában például egy 10 évvel ezelőtti, később megcáfolt és visszavont hír miatt annyira visszaesett a kanyaró elleni oltások száma, hogy most ismét járványok alakulnak ki országban.

Ócsai Lajos a kerekasztal-beszélgetésben elmondta, hogy Magyarországon is létezik egy bejegyzett egyesület, amely a kötelező védőoltások, tehát a magyar jogrend ellen lázít. A főorvos szerint az angol példa is mutatja, milyen károsak az ilyen minden alapot nélkülöző rémhírek, mivel lerombolni valamit nagyon gyorsan, de visszaépíteni nagyon nehezen lehet.

Csohán Ágnes is arról beszélt, hogy a rossz kommunikációnak milyen rossz következményei lehetnek. Például a 2009-es H1N1 világjárvány után nemzetközi viták voltak arról, hogy szükség volt-e akkora oltási kampányra. Talán ezzel a bizonytalansággal is összefügg, hogy azóta egyre jobban csökken a térítésmentes influenza elleni oltóanyag felvétele: 2012-ben 15 százalékkal kevesebben kérték, mint a pandémia előtt. Ráadásul épp az egészségügyben dolgozók bizonytalansága nőtt meg legjobban: míg korábban 80 ezren oltatták be magukat, tavaly ez a szám már csak 30 ezer volt.

A beszélgetésben résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy fontos lenne már az iskolában a gyerekeknek olyan képzést biztosítani, amely egészségügyi alapokat nyújt, tehát az oltásokkal kapcsolatban is tiszta képet ad. A baj csak az, ez a megoldás csak hosszú távon működhet, rövid távon viszont lehet, hogy csak az rázná fel az embereket, ha oltás nélkül sorban halnának meg a fertőzésekben a betegek – mondta Kulcsár Andrea. Finanszírozási ösztönzőkkel is el lehet érni nagyobb oltottságot – ebben is egyetértés volt, sőt, Horváth Ildikó szerint azt a lehetőséget sem kell figyelmen kívül hagyni, hogy a gyógyszerészeket is bevonják ebbe a rendszerbe.

Bár a magyar oltási rend példaértékű egész Európában, nincs kőbe vésve, az OEK folyamatosan teszteli az antigén szinteket, és ehhez alakítja a rendet – mondta Csohán Ágnes. Vannak fertőző betegségek, amiket most ki lehetett venni a kötelezők közül, ilyen a himlő, de nem kizárt, hogy újak is bekerüljenek. Ehhez persze pénz és politikai akarat is kell. Ócsai Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új vakcina bevezetésénél nagyon vizsgálni kell az ország teherbírását, hiszen a finanszírozásnak hosszú távon meg kell lennie, mivel egy védőoltás hatásosságai csak évekkel később jelentkezik.

Az Európai Unióban komoly vita zajlik arról, hogy bevezessék-e a kötelező HPV elleni védőoltást – mondta Horváth Ildikó. Az egyik alapproblémát az jelenti, hogy nagyon drágák a multicégek által biztosított vakcinák. Felmerült, hogy az unió létrehoz egy közös beszerző-készletező részleget, hogy a tagországok valamennyire függetleníteni tudják magukat a multiktól. Hozzátette: egy új oltás bevezetésénél ráadásul számos más körülményre is oda kell figyelni, leginkább a hatékonyságára. Hiszen például a pneumococcus baktériumnak több mint 90 típusa van, a védőoltás viszont csak 13 ellen véd. A HPV-vel ugyanez a helyzet.