Lelki mélyrepülés a járvány időszakában

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a válságos helyzetben fokozódott a pszichiátriai többletterhelés. Mindez eddig nem sok figyelmet kapott, de érdemes volt utánanézni, írja a 168 Óra online. 

A szakemberek becslései szerint ma legalább minden negyedik hazai lakosnak pszichiátriai segítségre lenne szüksége. Az állami egészségügyi ellátórendszerben nagyjából félezer pszichiáter dolgozik. Azaz, ha minden segítségre szoruló polgár szakemberhez fordulna, akkor egyenként ötezer beteget kellene kezelniük.

Magyarországon nincs regiszter jellegű nyilvántartás, így nem ismerhetjük a kezelés alatt állók és a nem kezeltek pontos számát sem.

A hazai pszichiátriai ellátásban dolgozók szerint szakterületük már egy évtizede küzd az egyre nagyobb szakember- és forráshiánnyal, a romló vagy rossz körülményekkel. Az itthon maradt és az állami ellátásban dolgozó pszichiáterek lényeges szakmai támogatás, valamint reformok nélkül, fokozott erőfeszítéssel látják el a lakosság mentális betegségeinek kezelését. Erre a törékeny alapra nehezedik most rá a járványhelyzet, és a válság miatt növekvő ellátási többletterhelés.

– Már teljesen kész vagyok, a járvány kitörése óta egyre jobban romlik az állapotom, hiányzik a pszichoterápia, a rendszeres, személyes találkozó és a beszélgetés az orvosokkal. Úgy érzem, magamra hagyott a rendszer – mondja a szegedi Tünde, aki gyermekkora óta küzd szorongással, pánikrohamokkal és depresszióval.

A Magyar Pszichiátriai Társaság egyik alelnöke, a szegedi illetőségű dr. Szendi István első mondatai is a panaszokról szólnak:

– A miniszteri eljárásrendnek megfelelően a pszichiátriai rendeléseket nem kellett felfüggeszteni, csak a kapacitásukat csökkenteni. A jó állapotban lévő betegeket két-három hónapra elláttuk gyógyszerekkel, ez azonban sajnos nem általános. Igen jelentős területi különbségek vannak a hazai ellátórendszerben, a járvány előtt a gondozói hálózatban sok helyen kevés és idős orvos dolgozott, így ezek az ellátóhelyek bezártak. Ráadásul nemcsak a járóbeteg-ellátó helyeket, hanem kórházi osztályokat is be kellett zárni, vagy elköltöztetni egy távolabbi telephelyre. Például Szeged és a régió harmadik progresszivitási szintű sürgősségi pszichiátriai ellátását kitelepítették a harminc kilométerrel távolabbi makói kórházhoz, ami önmagában is jelentős kockázat. Továbbá országos tendencia volt, hogy a rezidenseket nagy számban más osztályokra vezényelték – vázolja a helyzetet Szendi doktor.

A megoldási módszerekről szólva prof. dr. Balázs Judit, az ELTE Pszichológia Intézetének tanszékvezetője elmondta: rohamtempóban kezdték fejleszteni és kihasználni a telemedicínában rejlő lehetőségeket. Bár a telefonos orvoslás szerinte nem pótolja a valós találkozást, de rengeteg lehetőséget nyújt. Sok nehéz helyzetet oldanak meg így is, megelőzhetik a tünetek rosszabbodását, illetve kezelhetik a problémákat. Az elnök abban bízik, hogy a járvány elcsendesülésével, a korlátozások enyhítésével, lassan visszatérhetnek a betegek teljes körű ellátásához, s a korábbi alapvető módszerek közé beépíthetik a most széles körben elterjedt telemedicína lehetőségeit is.