Kiszámíthatatlan jogi környezetben, óriási bérnyomás dacára is dinamikusan növekszik a magán egészségügy.
A magánellátás igénybevétele ma már nem luxus, hanem mindennapi gyakorlat. Megvan tehát a maga fontos helye a hazai egészségügyben még akkor is, ha a magánszolgáltatók nem tudnak teljes körű ellátást nyújtani. Egyre nagyobb léptékben növekszik ez a terület, hiszen alig van orvos, akinek ne lenne magánrendelése, illetve újabb és újabb befektetők látnak fantáziát az egészségügyben. Az utóbbi időben például soha nem látott mértében ömlik a pénz a fekvőbeteg-ellátásba, hangzott el a „Portfolio Private Health Forum 2017" konferencián, kedden. A szakmai rendezvényen a legnagyobb magán egészségügyi szolgáltatók tulajdonosai és vezetői vettek rész, akik kifejtették: a szabályozásban meghatározó szerepű államot nem jellemzi kiszámíthatóság, holott erre a stratégiaalkotásban nagy szükségük lenne a magánzóknak is.
Mindig lesz helye a magánellátásnak, hiszen az állami rendszer nem tudja a folyamatosan növekvő költségvetési igények miatt az állampolgárok jogos elvárását a legmodernebb, legeredményesebb eljárások iránt teljesíteni, mutatott rá Jászkuti Bertalan, a Heal Partners ügyvezető-társalapítója. A szektor folyamatosan fejlődik, ezt bizonyítja, hogy az egészségügyi magánvállalkozások egyre magasabb bevételt érnek el: bő egy évtized alatt a legnagyobb 10 szolgáltató árbevétele háromszorosára nőtt. Megemlítette, hogy Romániában a magán egészségügyre sokkal jobban támaszkodik az állam, ugyanis nem épült ki a megfelelő állami egészségügyi rendszer, ezért engedik a magánvállalkozásokat kibontakozni.
Itthon sok-sok éve alulfinanszírozottság jellemzi az egészségügyi rendszert: ha például a várólisták csökkentésére fordított pénzeket beépítenék a finanszírozásba, akkor jelentősen lehetne rövidíteni a várakozási időket, akár fél évre például a gerincműtétek esetében, mondta Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapítója szerint kezd elmozdulni a társadalombiztosítás felől az adóalapú egészségügyi ellátás felé a finanszírozási rendszer. A legégetőbb gond a magánszolgáltatók számára is a hr-kérdés, a felmorzsolódó szakember-képzés. Akinek eladható tudása van, az előbb-utóbb megjelenik a magánellátásban, majd elhagyja az állami szférát, ami nagyobb tömegű veszteséget jelent, mint a külföldre történő elvándorlás, jegyezte meg. Úgy tapasztalja, hogy tömegesen alakulnak orvosi-egzisztencia vállalkozások, ám ezt a folyamatot senki nem térképezte még fel tudományos igénnyel.
A magánszolgáltatóknak gondot jelent például a novemberi újabb állami bérfejlesztés, mert ezt saját magunknak kell kigazdálkodniuk, hogy orvosaik ne kerüljenek hátrányba. A szakembereiket a jövedelem mellett szakmai programokkal igyekeznek megtartani.
Korábban az orvosoknak volt erős az akvizíciója, de immár a magánszolgáltató brandje játszik szerepet a páciensek megnyerésében Lantos Csaba, a Róbert Károly Magánkórház tulajdonosa szerint. Elmondta, hogy 10 évvel korábban nem volt olyan orvosuk, akinek ne lett volna közalkalmazotti státusza is valamely közfinanszírozott intézményben, ám ez ma egyre ritkább.
Professzionális orvosok kellenek a jó szakmai minőséghez, de igazából a brand hozza a betegeket, csatlakozott az előtte szólóhoz Schiszler István, Duna Medical Center ügyvezető igazgatója. A vállalatok brandet keresnek Takács Zoltán, a FŐNIX-MED Zrt. igazgatóságának tagja szerint, míg a betegek inkább orvost. Elmondta, hogy a társaságuknál tudatosan szüntetik meg az összes közfinanszírozott ellátást, és gőzerővel fordulnak tisztán csak a magánellátás felé.
A nagy magánszolgáltatók tulajdonosai, vezetői hiányolták a kiszámíthatóságot, Takács Zoltán példaként hozta fel a 2016-os szja törvény módosítását: míg eredetileg a munkáltató a dolgozója egészségügyi ellátására fordított összeget járulékmentesen elszámolhatta volna, a kormány később felfüggesztette a passzus hatályba lépését.
A stratégiaépítéshez kiszámítható jogi környezetre van szükség, fogalmazott ráerősítve Schiszler István. A korábban az állami kórházfenntartó kötelékében dolgozó szakember nonszensznek minősítette, hogy háziorvosi ellátást nem lehet magánszolgáltatás keretében végezni, illetve véleménye szerint az is nonszensz, hogy a munkáltatók nem tudnak adómentesen egészségügyi ellátást szervezni dolgozóinak, ám egészségbiztosításra már kapnak kedvezményt.
A betegek körülbelül fele kétszer fizet az ellátásért: egyszer járulék formájában, másszor pedig amikor nem kapja meg az állami ellátásban az ezért járó szolgáltatást, és magánrendelőbe kell mennie, vetette fel Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. Mint mondta, a betegek leginkább az idejüket fizetik meg, hiszen nem akarnak a munkából kiesni, a munkahelyükről betegség miatt hiányozni.