Mától újra II. fokú hőségriadó

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint fokozódik a hőség. A hét második felében már egyre kevésbé hoznak felfrissülést az éjszakai órák, a minimumhőmérséklet is napról-napra emelkedik. Ezért 2012. augusztus 21. kedd 12:00 órától 2012. augusztus 24. péntek 24:00 óráig az országos tisztifőorvos II. fokú hőségriasztást ad ki - tudatta a szervezet közleményben.

A csúcshőmérséklet szombatig minden nap 30 fok körül vagy a felett alakul, többfelé a 35 fokot is meghaladhatja, sok helyen éjszaka sem csökken 20 fok alá a levegő hőmérséklete. Kedden jellemzően 24-27 fok közötti átlaghőmérséklet valószínű, de a nagyobb települések belvárosaiban akár 27 fok feletti középérték is előfordulhat.

Szerdától szombatig jellemzően 24-28 fok közötti napi átlaghőmérséklet várható, ezen belül a legmelegebb a déli és középső megyékben, ill. a nagyvárosok központjaiban valószínű, utóbbi helyeken 29 fok körüli középérték sem kizárt. Az alacsonyabb értékekre a völgyekben és a nyugati határvidéken számíthatunk. A friss előrejelzések szerint a kánikula érzékelhetően csak augusztus 26-27. körül mérséklődik.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal kéri az ország lakosságát és a hazánkban tartózkodókat, hogy a nagy melegben fogyasszanak több folyadékot. 11.00-15.00 óra között semmiképpen ne tartózkodjanak a tűző napon. Védjék bőrüket a leégés ellen megfelelő öltözködéssel és napvédő készítmények alkalmazásával. Vegyék igénybe a hűtött helyiségeket.

További információk: www.antsz.hu
A hőségriasztás fokozatai, fontos tanácsok hőség idejére (video)

Egyre melegebb és egyre hosszabb hőséghullámok várhatók
Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a mostanihoz hasonló hőséghullámok - közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai kedden az MTI megkeresésére.

Bonta Imre, az OMSZ előrejelzési főosztályának vezetője kifejtette: a mostani a negyedik "hőhullám" az idén. Az első június 16-tól 21-ig, a második június 29-től július 11-ig tartott. A harmadik augusztus első hetében volt, míg a jelenlegi augusztus 19-től kezdődő, szám szerint negyedik hőséghullám várhatóan augusztus 25-26-ig, vagyis a hét legvégéig is kitarthat. A jövő hét elején viszont már az egész országban jelentősen visszaesik a hőmérséklet - tette hozzá.

Szeptember első fele az előrejelzések szerint a sokévi átlagnál ugyan kissé melegebb lesz, de tartós hőségre már nem kell számítani - hangsúlyozta a főosztályvezető.

Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa az MTI megkeresésére kifejtette: amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az "hőhullámos" napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot.  A két modell szerint a "hőhullámos" napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog.
Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak - a természetes változékonyság - továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad - emelte ki.

Mindeközben viszont a melegedéssel nemcsak a nyarak, de a többi évszak átlaghőmérséklete is emelkedni fog, különösen az évszázad végi 2071-2100 időszakra, amikor a hőhullámok valószínűsíthetően már nemcsak a nyári időszakra korlátozódnak - tájékoztatott Krüzselyi Ilona.

Nagy Andrea, az OMSZ éghajlati osztályának másik munkatársa azt közölte: hőségperiódusok régebben is voltak, de az utóbbi két évtizedben rendszeressé vált az előfordulásuk. Az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt idősorokon végzett elemzések szerint a nyári középhőmérséklet emelkedett a leginkább a múlt század eleje óta, s ez a gyakoribb "hőhullámokban" is megnyilvánul. A múlt század elejétől tekintve évente átalagosan 5 nappal több "hőhullámos napot" tapasztalunk Magyarországon.

A vizsgálatok során megfigyelték: a legmagasabb, harmadfokú hőségriadó kritériumát a 19. század elején csak ritkán haladták meg a hőmérsékleti értékek, az elmúlt két évtizedben viszont rendszeressé váltak. Ráadásul nemcsak a hőmérsékletek emelkedtek, hanem a hőséghullámok hossza is.

Az OMSZ megfigyelései szerint az éghajlat változásával párhuzamosan a komfortklíma, a hőérzet is változik. Az OMSZ-nál folyó kutatások szerint az elmúlt évtizedekben az emberi szervezet számára "meleg terhelést jelentő" napok előfordulási gyakorisága növekedett. Mindeközben a hőmérsékleti szempontból "komfortos napok aránya ha lassú ütemben is, de csökken" - tette hozzá Nagy Andrea.

Az emberi szervezet az ilyen növekvő "meleg stresszt" nehezen viseli. Különösen a veszélyeztetett csoportok (időskorúak, csecsemők, szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, cukorbetegek) számára veszélyes a növekvő számú hőségperiódus. Ugyanakkor kiemelte: az emberi szervezet a hosszú idejű változásokhoz képes alkalmazkodni, de hozzátette: "ez az alkalmazkodás lassú folyamat".