Más-más a túlélési esélye egy betegnek, ha hétköznap reggel, este, vagy hétvégén kap infarktust.
Nagyobb megbecsülést szeretne elérni a mentős "bajtársaknak" az Országos Mentőszolgálat nemrégiben kinevezett főigazgatója, de azt is szeretné, ha az önbecsülésük is nőne. Nemcsak dr. Csató Gábor, hanem a csütörtökön tartott XII. Regionális Egészségügyi IME konferencia délutáni előadóinak többsége is számos olyan eredményről számolt be, amire az érintett terület képviselői büszkék lehetnek.
A svájci projekt szerdai záróeseménye után a 2012-ben indult alapellátás-fejlesztési modellprogram eredményeiről az IME konferenciáján is beszámoltak. A program vezetője dr. Papp Magor és dr. Dózsa Katalin Mária egészségügyi szakmenedzser azt hangsúlyozták, hogy a program rövidsége ellenére sikerült elérni, hogy a résztvevő négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi régió lakosságának viselkedése számokban mérhetően megváltozott. A korábbi az egészségügyi ellátással kapcsolatos zömében elutasító attitűd megfordulni látszik, többen vették igénybe a praxisközösségekre épülő program szolgáltatásait, nőtt a betegelégedettség. Kétségtelen, az érintett lakosság egészségügyi állapotában nem történt áttörés a program kezdete és vége között - erről már dr. Sándor János, a Debreceni Egyetem Megelőző Orvostani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára beszélt. Azonban ő is hangsúlyozta, hogy a lakosság hozzáállása javult, például az átlaghoz képest 6 százalékkal többen váltották ki az orvos által felírt receptet.
Nem vonzó az alapellátás
Egy konkrét példán keresztül a konferencia résztvevői bepillanthattak az alapellátás, a háziorvosi ellátás anomáliáiba is. Dr. Cserni István verőcei háziorvos szerint több sebből vérzik a rendszer. Például hihetetlen nagy különbségek vannak egy-egy praxis között. Az egyik rendelőben például, mint például az övé, három légtisztított helységben több asszisztenssel, két számítógéppel, kis laborral, diagnosztikai lehetőségekkel látják el a betegeket, míg egy másikban egy helységben egy asszisztenssel minimális felszereléssel kezeli az orvos a pácienseket. A praxisok szakmailag elszigetelten működnek, nem elegendő a finanszírozás, a rendszer számos eleme nincs vagy rosszul van szabályozva. Ez utóbbira példaként említette, hogy más orvosokkal ellentétben a háziorvosok nem vállalhatnak magánrendelést. Cserni István végül megjegyezte, hogy minél előbb ki kellene küszöbölni ezeket a hibákat, mivel ha nem teszik "szupervonzóvá" a háziorvoslást, és a jelenlegi tendenciák folytatódnak 1,5 millió ember marad ellátás nélkül.
A főváros még mindig fekete lyuk
A sürgősségi ellátás 10 éve megkezdett fejlesztésének eredményeit többen is sorolták a konferencián. Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke természetesen az eredmények mellett előkerült hibákról és vitákról is szót ejtett. Míg például jelentős uniós forrásokból sikerült az ország számos helyén felállítani az egykapus sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO), addig a "főváros még mindig egy fekete lyuk". A rendszer nem egységes, nagyok a különbségek nemcsak az egyes SBO-k között, hanem például abban is, hogy mikor van sürgős szükség egészségügyi ellátásra. Más ugyanis a túlélési esélye egy betegnek, ha hétköznap reggel, este, vagy hétvégén kap infarktust. Dózsa Csaba szólt a humánerőforrás problémákról is, szerinte fel kellene térképezni, hol milyen szakemberből van hiány, és ennek alapján HR-fejlesztési programokat kellene indítani.
Az egykapus SBO bevezetése alapvetően nagyon pozitív változást hozott az ellátás színvonalában - állította a győri Petz Aladár Kórház főigazgatója. Dr. Tamás László János azért azt is hozzátette, hogy a magyar egészségügyi ellátási rendszerben még nem találta meg teljesen a helyét. Nem beszélve a humánerőforrás hiányáról, ami Győrben is nagy gond. Ennek ellenére a főigazgató szerint a "betegek most többet kapnak mit bármikor", sokkal jobbak a gyógyulási esélyeik. De az SBO a kórháznak is jó, hiszen nő a szakmák hatékonysága, csökken a fekvőbeteg osztályok terhelése, kevesebb a szövődmény, nő a betegelégedettség, nincs annyi a peres ügy. A főigazgató szerint a győri SBO a nehézségek ellenére jól működik "büszke rá!".
Van esély az életpálymodellre
Sokszor tapasztalni, hogy "a fehérköpenyes rezidens másodrangú félként kezeli a kórházban a mentős bajtársat". Mindenképp szeretne ezen változtatni az Országos Mentőszolgálat januárban kinevezett főigazgatója. Dr. Csató Gábor szerint nemcsak a megbecsülést kell javítani, hanem a mentők önbecsülését is muszáj erősíteni, tudatosítani kell bennük, hogy méltán lehetnek büszkék hivatásukra, a mentőszolgálat 130 éves múltjára. A jövőt pedig úgy képzeli el az OMSZ új vezetője, hogy sokkal nagyobb tere lesz az új technológiáknak, például a papíralapú rendszert végleg kiváltják a tabletek, a kommunikációban sokkal jobban támaszkodnak majd a digitális felületekre, a közösségi oldalakra. Csató Gábor szerint "nyitott fülekre talált", most van esély megvalósítani az életpályamodellt is, amely szerinte nem cél, hanem eszköz.
Depresszió, tüdőrák: volna megoldás
Két előadó olyan akut betegségekkel kapcsolatos új ismereteket osztott meg, amelyek népegészségügyi problémát jelentenek. Dr. Németh Attila, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy továbbra sem kezelik helyén a mentális betegségeket, pedig például a depresszió direkt és indirekt következményei óriási terhet rónak a társadalomra. Nem beszélve az öngyilkosságokról, amelyek 80 százalékát e miatt a pszichiátriai betegség miatt követik el. A főigazgató hangsúlyozta, hogy számos pozitív változás történt, kevesebb az öngyilkos, több pénz van a mentális betegek közösségi ellátására, jól működik a telefonos lelkisegély szolgáltatás, viszont eddig egyetlenegy meghirdetett mentálhigiéniás programot nem sikerült bevezetni.
Németh Attila szerint lenne megoldás, van pozitív példa: Dániában olyan rendszert vezettek be, amelynek eredményeként 20 év alatt felére csökkent az öngyilkosságok száma.
Évente 10,5 ezer új tüdőrákos esetet regisztrálnak Magyarországon és 8,5 ezren halnak meg ebben a kórban. A túlélés esélyét megsokszorozza, ha reszekálni lehet a beteg tüdejét, ehhez viszont időben észre kell venni a daganatot. A tüdőrák-szűrés egy modell-programjának eredményeiről számolt be dr. Kovács Gábor, a Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Alacsony sugárdózisú CT-vel különféle kockázati csoportokat meghatározva 450 embert szűrtek meg. Közülük 5 betegnél diagnosztizálták a tüdőrákot, valamennyinél korai stádiumban, tehát műthetőek. A szűrőprogramot egy magáncégnek köszönhetően folytatni lehet, idén akár 5 ezer beteg vizsgálatára is lehetőség nyílik.
Ónodi-Szűcs: a pénz kevés az elégedettséghez - A konferencia délelőtti előadásairól itt olvashat
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!