• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Megdöbbent az orvosi kamara a munkaalkalmassági törvénytervezet miatt

Egészségpolitika 2023.11.16 Forrás: MTI
Megdöbbent az orvosi kamara a munkaalkalmassági törvénytervezet miatt

Az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti.

A Magyar Orvosi Kamara megdöbbenéssel értesült a kormány azon szándékáról, hogy a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokat el kívánják törölni. Annál is inkább, mivel a 2023.11.14-én megtartott 46. Medicina Fórum konferencián Takács Péter államtitkár még arról beszélt, hogy jobban ki kell használni a munkaköri alkalmasságvizsgálatokban rejlő potenciált, pár órával később viszont már ezzel ellentétes tartalmú törvényjavaslatot nyújtottak be a parlamentnek - írták közleményben.

Az intézkedés több millió magyar munkavállaló egészségi állapotát és a gazdaság teljesítőképességét egyaránt negatívan érinti. A felnőttkori alkalmasságvizsgálat mind munkavállalói, mind népegészségügyi szempontból fontos, hiszen a szűrővizsgálatok során a betegségek még korai, jól kezelhető szakban diagnosztizálhatóak és kezelhetőek. Gazdasági szempontból is belátható, hogy a havi 1000-2000 forint közötti összeg, amit a munkáltató egy munkavállalóra ebből a célból költ, különösebb megtakarítást nem jelent, ugyanakkor egy hosszabb táppénzes állomány, vagy egy munkaügyi per és kártérítési eljárás ennél jóval nagyobb kiadást eredményez.

A jogszabálytervezet a munkáltatók munkavédelmi felelősségét nem érinti, az összes munkaegészségügyi szolgáltatást a jövőben is kötelesek biztosítani, az egészségkárosodásokkal kapcsolatban továbbra is 100%-os kártérítési felelősséggel tartoznak majd. Így az a munkáltató, amely az alkalmasságvizsgálatok megszüntetése mellett dönt, kizárólag azt az esélyt veszíti el, hogy időben mérsékelni tudja a munkavállaló munkából történő kiesése miatt keletkező kárát.

A törvénymódosítás elfogadása esetén a munkáltató adminisztratív terhei nem csökkennek érdemben, gazdasági veszteségei, kiadásai várhatóan nőni fognak, a dolgozók megbetegedéseit később, nehezebben gyógyítható szakban diagnosztizálják, és a munkaképes népesség jelenleg sem kielégítő általános egészségi állapota tovább romlik majd, milliárdokban mérhető gazdasági károkat okozva - áll a közleményben.

 

Legolvasottabb cikkeink