A nyilvánosságra hozott adatok nem teljes körűek, az intézmények egy része nem jelenti az eseteket.
Magyarországon egyszerűen nem tudni, pontosan hányan kapnak el valamilyen kórházi fertőzést, s ennek következtében hányan halnak meg. Az OEK honlapján nyilvánosságra hozott adatok ugyanis nem teljes körűek, az intézmények egy része nem jelenti az eseteket, ami semmilyen szankciót nem von maga után - állította az IME infekciókontrollal foglalkozó konferenciáján Barcs István, a Semmelweis Egyetem epidemiológiai tanszékének vezetője, olvasható a napi.hu portálon.
Egyetlen ország egészségügyi intézményrendszere sem képes nullára redukálni a kórházi fertőzések számát, vagy ha mégis egy nagyon alacsony számot közöl, az azt jelenti, nem deríti fel az eseteket, ami még sokkal veszélyesebb, mint egy magas fertőzési arányszám. Az egyes adatközölések viszont korántsem biztos, hogy a valós viszonyokat mutatják, így magukból a számokból nehéz kiindulni - vázolta az infekciókontroll dilemmáit az IME egészségügyi konferenciáján Barcs István.
A magyar adatok például egyáltalán nem teljes körűek, még a szakma sem fér hozzá részletes, megbízható, valid számokhoz. Kiemelte, hogy az egyes kórokozók okozta fertőzések számában nagyok a megyei eltérések, s fontos tudni a megyei és intézményi megoszlást, a fertőzéseket megelőző, azok számát csökkentő stratégiát ugyanis helyi (kórházi) szinten kell kialakítani. Újságírói kérdésre később ugyanakkor azt mondta, kórházi szinten nem gyűjtik az adatokat, s amúgy sem lehetne a TASZ által kért módon nyilvánosságra hozni azokat, hiszen laikusok számára nem értelmezhetőek.
A kórházi fertőzésekkel szorosan összefügg, hogy a baktériumok egyre ellenállóbbakká válnak az antibiotikumokkal szemben. Ez a rezisztencia 2050-re vezető halálokká válva 10 millió ember halálát okozhatja világszerte - idézte előadásban a Cameron-bizottság jelentését Nagy Károly, a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének vezetője. Ez az antibiotikumrezisztencia ma a világon 700 ezer ember halálát okozza. A jó hír, hogy az óceánok vizében, a békák bőrében, a pandák vérében, a csótányok agyában (!) és a talajban új, baktériumölő vegyületeket fedeztek fel, amelyek ellen nem alakul ki rezisztencia - ismertette a legújabb, reménykeltő kutatásokat.
Szintén jó hír, hogy az egyik legtöbb kórházi fertőzést és abból eredő halált okozó szuperbaktérium, az MRSA (multirezisztens staphylococcus aureus) elterjedése csökken az alkoholos kézfertőtlenítő használatával.