Megfelelni nem könnyű, de kötelező

A kórházhigiénére vonatkozó minimumfeltételeket külön rendelet, a 20/2009, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, a tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló egészségügyi miniszteri rendelet szabályozza. Május elsejétől lépett életbe a rendelet legújabb módosítása – nyilatkozza a Kórház szaklap október-novemberi számában (12. oldal) dr. Szilágyi Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) Járványügyi Főosztály főosztályvezető helyettese, aki a kórházi infekciókontroll szabályozásában bekövetkezett változásokról, eredményekről és hiányosságokról beszél.

Lényeges változás, hogy a rendelet kiegészült a mikrobiológiai monitorrendszer kötelezettségével, ma már valamennyi kórháznak és laboratóriumnak kötelezően részt kell vennie az Országos Epidemiológiai Központ Nemzeti Bakteriológiai Surveillance rendszerében. Indult továbbá egy antibiotikum-felhasználásról szóló monitorrendszer, mely szintén adatszolgáltatási kötelezettséget ró az intézményekre. Kötelező lett kórházi belépéskor az infekciókontroll-oktatás, a tananyag tartalmára vonatkozóan az OTH megadta a minimum-témaköröket. Évi rendszerességgel oktatásban kell részesíteni a kórház munkavállalóit is.

Pontosították az infekciókontrollra vonatkozó személyi feltételeket, a nővérek vonatkozásában 300 ágyra határozták meg minimum egy szakképzett epidemiológiai ápolót, de 400 ágyra már két nővér alkalmazása szükséges. A módosításra azért volt szükség, mert 2009-ben megjelent egy, az ellátással összefüggő fertőzések megelőzését és leküzdését is magában foglaló betegbiztonságról szóló Európa tanácsi ajánlás, melyet beépítettek a hazai gyakorlatba.

Szilágyi Emese szerint a magyarországi jogszabály korszerű, szinte mindent beépítettek a hazai szabályozásba, ami a struktúrára és a személyi feltételekre vonatkozik. Az előírások betartásához szükséges tárgyi feltételek nem sokat változtak, ezeket eddig is ellenőrizte az OTH, és nagyjából rendben találták. Előírás, hogy külön csoport, vagy ha a kórház mérete ezt szükségessé teszi, akkor külön osztály foglalkozzon azzal, hogy online jelentési rendszer működjön a mindennapokban.

A nozokomiális fertőzésekre vonatkozóan 2006 óta létezik online jelentési kötelezettség, ennek meg is felel valamennyi intézmény. Időbe telik, míg a személyi feltételeket maradéktalanul mindenhol teljesíteni lehet, de előzetes felmérésük alapján ez sem okoz sok ellátóhelyen gondot. Ahol szükség van rá, ott igénybe veszik az ETI epidemiológiai szakápolói képzését, melyen az ápolók munka mellett vesznek részt.

Egyik-másik kórházról fel-felröppen a hír, hogy sok műtéti fertőzés következik be falain belül, holott a műtők fertőtlenítése rendkívül szigorú szabályozás szerint zajlik. A  szakember szerint a műtét közbeni fertőzés kialakulásának számtalan összetevője van, műtét előtti, műtét alatti és műtét utáni sebápolás közben is bekövetkezhet a fertőzés. A lehető legszabályozottabban kell levezényelni az előkészítést, és előnyös, ha a beteg minél kevesebb időt tartózkodik a kórházban a beavatkozás után.

Fontos, hogy az operáció előtt is szabályosan fertőtlenítsék a páciens bőrfelületét, csak a beavatkozás előtt közvetlenül borotválják le a szőrt, ha ez szükséges. Sokat jelent, ha kíméletes sebészeti technikákat alkalmaznak, és cél az is, hogy minél kevesebb személy tartózkodjon a műtőben az operáció közben. Az utólagos sebkezelés is akkor jó, ha szakszerű. Az tévhit, hogy a műtőket időnként el kell költöztetni. Ha a helyiségeket szabályosan alakították ki, megfelelően karbantartják, mesterséges levegőellátó rendszerrel működtetik, ellenőrzik a pozitív nyomást, rendszeresen tisztítják és cserélik a szűrőket stb., akkor nincs szükség a költözésre, szögezi le Szilágyi Emese.

A teljes interjú a Weborvos Pro portálon is olvasható.