Az egészségügyi ellátórendszer potenciális változásainak részleteit mutatta be az államtitkár.
Kiterjesztik az összes rezidensre az ösztöndíjprogramot, de hogy az ösztöndíj lejárta után se essen vissza egyharmaddal a keresetük, a szakvizsga után sem engedik el a fiatalok kezét: meghatározzák a kezdő szakorvosi minimálbért – többek között ezt is bejelentette Zombor Gábor a Magyar Orvostársaságok és
Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) háromnapos rendezvényén. A Magyar Orvostudományi Napok című konferencián az egészségügyért felelős államtitkár számos új változásról, tervről beszélt, például egy területi alapon kasszákat felosztó „bölcsek tanácsáról", sőt, felvázolta az átalakítás menetrendjét is.
Az államtitkár a konferencia zárásaként meghirdetett kerekasztal beszélgetés, „Az egészségügyi ellátórendszer potenciális változásai" című nyitóelőadásában (képünkön a hallgatóság)vázolta fel, mire is készülnek az ágazaton belül. Zombor Gábor elismerte: többek között azért nehéz változtatni az egészségügy helyzetén, mert „a döntéshozók szemében nem vagyunk elég hitelesek".Pontosabban sokszor „pénztemetőnek, feneketlen zsáknak" tartják az ágazatot, mivel ez az a terület, ahol nem könnyű megmondani: ha ennyi és ennyi pénzt beletesznek, akkor mikor és milyen eredményre lehet számítani.
Ezért is, amikor az államtitkár idén nyáron átvette a tárcát, kollégáival többek között azt a célt tűzték ki, hogy mérhetővé, megfoghatóvá igyekeznek tenni az ellátórendszer teljesítményét. Ahogy Zombor Gábor elmondta, ennek egyik elsődleges területeként a népegészségügyet jelölték ki, hiszen itt állt elő az a helyzet, hogy hiába nem indokolja az ellátórendszer színvonala, Európában a magyar lakosság egészségügyi mutatói az egyik legrosszabbak. Tehát az első legfontosabb feladat, hogy népegészségügyi célokat kell kitűzni a hozzá szükséges források, eszközök pontos meghatározásával - tette hozzá.
Ezeknek a népegészségügyi céloknak a megvalósulását a következő rendszerben képzelik el: a legfelső szinten létrehoznak egy önálló Népegészségügyi Intézetet, amely a minisztérium szakmai felügyelete mellett módszertani feladatokat is ellátna. A középső szinten, a kórházakban népegészségügyi állomásokat
alakítanának ki, amelyek részben szűrőállomásként, részben egészségfejlesztési irodaként működnek és kapcsolatot tartanak a központi módszertani intézettel. És a „terepen" dolgozó háziorvosokat is szeretnék bevonni az új népegészségügyi rendszerbe, amihez a szükséges képzést, eszközöket a kormány biztosítja.
Ezt a népegészségügyi aktivitást kéri a háziorvosoktól a kormány, cserébe nagy fejlesztéseket ígér az alapellátásban. Természetesen a háziorvosi rendszer sürgető fejlesztésének alapvetően az elöregedés és az utánpótlás hiánya az oka. A változtatásokkal a kormány vonzóbbá kívánja tenni ezt a területet, például úgy a fix kiadásokat, illetve később a bérköltséget az önkormányzat vagy az állam átvállalja, így a jövőben több pénz maradhat a háziorvosoknál. Az ezekkel kapcsolatos első jogszabályi változtatásokat már novemberben elvégzik és a költségátvállalás két ütemben – jövő év második felében, illetve 2016 januárjától – meg is valósul. Erre egyébként a szükséges forrás (10 milliárd forint) rendelkezésre áll. Ezen kívül a háziorvosok kompetenciáját is kibővítik, tehát azok az orvosok, akiknek van más szakvizsgájuk is, az ezzel kapcsolatos ellátást is elvégezhetik, tehát nem kell továbbküldeniük a beteget. Egy átfogó alapellátási törvényen is dolgoznak, amelynek 2015. március 31-ig el kell készülnie – tette hozzá az államtitkár.
Itt említette meg Zombor Gábor az orvosutánpótlás kérdésének lehetséges válaszait. Így a rezidensek ösztöndíjának kiterjesztését, valamint azt is, meg fogják szüntetni azt a helyzetet, hogy az ösztöndíjak lejártával a fiatal szakorvosoknak jelentősen visszaesik a keresetük. Ezért egy olyan kezdő szakorvosi minimálbért határoznak meg, amely képes itthon tartani a fiatalokat. Kérdésre válaszolva elismerte: ez a lépés várhatóan nagy bérfeszültségeket okoz, de az ágazat finanszírozási lehetőségeit figyelembe véve tudomásul kell venni, hogy csak lépésekben tudnak haladni.
A pénzről szólva az államtitkár nem kerülte ki az adósságkonszolidációt sem. Megismételte a korábbi célt: úgy rendezik április 1-ig a fekvő-, járóbetegellátó intézmények tartozásait, hogy egyúttal olyan finanszírozásra állnak át, amely reményeik szerint megakadályozza az adósság újratermelődését.
Egy későbbi kérdés kapcsán ezzel kapcsolatosan az államtitkár megjegyezte: a már említett, az ágazaton számon kért hitelesség megszerzése miatt is fontos, hogy ezt a kérdést tisztázzák. Hogy pontosan megmutassák mi az a kapacitás, ami szükséges, és mi az, ami nem. Tehát rá kell világítani, miért van például két ugyanolyan profilú, ugyanannyi szakmával rendelkező, ugyanannyi beteget ellátó két kórház közül az egyiknek 3,5 milliárd forint adóssága, a másiknak viszont pozitív egyenlege. Zombor Gábor hangsúlyozta: „Ha ez nem lesz kitisztázva, legyen bárki a helyemen, mindig bele fog botlani ebbe a problémába".
Mindezek után tudnak majd foglalkozni a kórházakban, szakrendelőkben dolgozók életpályamodelljének kialakításával – mondta az államtitkár. Ehhez azonban idő kell, hiszen válaszokat szeretne előtte még kapni az államtitkárság olyan kérdésekre, mint például hányan, kik, hogyan érintettek ebben a körben? Ezt a felmérést jövő év június 1-ig szeretnék befejezni, ezután indulhat csak a program.
A napokban nagy figyelmet kapott, a magán-, és közellátás szétválasztásáról szóló kijelentése kapcsán az államtitkár megismételte: a kormány alapelve, hogy a magyar egészségügyi ellátás a társadalombiztosítás által szervezett szolidaritás alapú és ingyenes. Nem lehet különbséget tenni egy állami kórházban jogosult és jogosult között, nem lehet egy ilyen intézményben vegyes ellátás. Nem üzleti biztosítók fogják működtetni az egészségügyi rendszert, erre a társadalombiztosítási rendszeren kívül van lehetőségük, amit viszont a kormány az egészségipar részeként, beruházási kedvezményekkel és forrásokkal támogat. Minderről záros határidőn belül törvény születik.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: nem kell aggódnia a kft.-ként, bt.-ként dolgozó kórházi orvosoknak, ez a változás őket nem érinti, ők nem minősülnek magánszolgáltatóknak. Azt is elmondta: az állam célja, hogy a korábban a magánszférába kiszervezett ellátásokat átveszik, de amit finanszírozási okból nem tudnak, azt továbbra is megvásárolják a magánellátótól, tehát nem szűkül a szolgáltatás.
A finanszírozás átalakításáról is beszélt Zombor Gábor. Elmondta, a következő hetekben, hónapokban aszerint, hogy egy-egy területen milyen progresszivitási szintekre van szükség, az OEP pel közösen újraosztják a kasszát. Van ugyanis olyan terület, ahol az államtitkár szerint „többlet van" és olyan is, ahol bizonyos kapacitásokból a kelleténél kevesebb. Egy kérdésre válaszolva hozzátette: a finanszírozás újraosztásánál a progresszivitás alapján az országos intézetek kiemelten szerepelnek.
Az államtitkár elmondta, a GYEMSZI-ből egy ütőképesebb utódszervezet alakul. (Képünkön Zombor Gábor és Ónodi-Szűcs Zoltán, a GYEMSZI főigazgatója.) Ezen kívül bejelentette azt is: az egy-egy területre leosztott kasszák sorsáról a megyénként felállítandó „bölcsek tanácsa" dönt majd, azaz az Állami Egészségügyi Ellátó Központok. Ezekben a centrumokban az OEP, az OTH, a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek képviselői, valamint a területi intézményvezetők határoznak majd a legfontosabb kérdésekről, mint például, hogy mennyi jusson a fekvő-, és mennyi a járóbeteg-ellátásra, illetve a reintegrációs feladatokat is ők látják majd el. Egy kérdés kapcsán Zombor Gábor azt is megemlítette: megyei szinten átjárható lesz a fekvő-, és járóbeteg-kassza, tehát várhatóan mindenkit a legmegfelelőbb helyen látnak majd el.
A konferencián résztvevő több mint kétszáz orvos is kérdezhetett, hozzászólhatott az államtitkár által felvetett pontokhoz. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke történelmi pillanatnak nevezte az államtitkár előadását, mondván, hogy eddig a gombhoz varrták a kabátot, most viszont fontos alapelvek és célok hangzottak el, amit üdvözölt. A MOK elnöke azért azt is hozzátette, hogy a 2015-ös költségvetés elég szoros, ezért össze kell fogni és forrásokat kell találni a célok megvalósításához.
Poór Gyula, a konferencia házigazdája, a MOTESZ elnöke szintén örömét fejezte ki, hogy az elhangzott tervek teljes összhangban vannak a szövetség elképzeléseivel is. Ő is megjegyezte azonban hogy nem nagyon lát forrást minderre a jövő évi költségvetésben, hiszen az csak 6,5 százalékkal haladja meg a 2014-est, s a gyógyszerkassza, és a laborkassza, valamint az összevont szakellátásra jutó pénz nem változott.
Jakab Zoltán, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke is a bizalom és a hitelesség fontosságáról beszélt. „Mindannyiunknak kell tenni azért, hogy javuljon a kép!" – mondta, és egyúttal bejelentette, hogy 2016-tól nyilvánosságra hozzák a támogatottak listáját.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!