Mekkora az egészség ára?

Bár történtek pozitív lépések az egészségügyben idén – bérrendezés -, a hosszútávú tendenciák nem tűnnek túl bíztatónak. Változásra, az egészségügy fenntartható finanszírozására pedig mindaddig nem lehet számítani, míg nem lendül fel a gazdaság, nem pótolják vissza az ágazatból az utóbbi időkben kivont 500 milliárd forintot. Mindez a Napi Gazdaság által szervezett, az Egészség ára című konferencián hangzott el.

Bodrogi József egészségügyi közgazdász az egészségügyi kiadások főbb tendenciáiról, a romló folyamatok megállítási lehetőségeiről beszélt nyitó előadásában. Felvázolta, hogy az utóbbi 30 évben tartósan és dinamikusan emelkedtek az egészségügyi kiadások Magyarországon, a növekedésük üteme jelentősen meghaladta a GDP növekedését. Például míg 1960-1990 között a GDP átlagos éves növekedése 2,2 százalék volt, addig az egészségügyi kiadásoké 3,3 százalék. Tovább romlott a helyzet az új évezredben, 2000-2010 között a GDP átlagos éves növekedése 2 százalék, az egészségügyi kiadásoké 3,8 százalék volt. Nem véletlen, hogy a tb alapok folyamatosan hiánnyal zártak év végén: az egészségbiztosítási és nyugdíjalap 205-2011 között összesen 950 milliárd forint hiányt halmozott fel, ekkora összeggel növelték az államadósságot.

Az egészségügyi szakember a kiadások növekedésének fő okaiként két dolgot említett: a technológiai költségek emelkedését (diagnosztika, műszer, gyógyszer, stb.) valamint a demográfiai trendek alakulását. Ez utóbbinál a legsokatmondóbb adat, hogy míg 1990-ben a népességen belül 7 százalékot tett ki a 60 éveseknél idősebbek aránya, addig ma ez 23 százalék, tehát megháromszorozódott a ráta. Ráadásul a 14 éven aluliaknál viszont fordított folyamat ment végbe, itt kevesebb, mint felére csökkent ennek a generációnak népességen belüli részesedése: 35 százalékról 14-re.

Az idősödő társadalom két ok miatt sem kedvez az egészségügyi egyenlegnek: ebben a generációban nagyobb a kiadás és inaktivitásuk miatt a bevételhez sem járulnak hozzá. Az USA adatai szerint például az egy főre jutó egészségügyi kiadás ötször magasabb a 65 év felettieknél, mint a 18 éven aluliaknál. A bevételek tekintetében pedig jól mutatja a magyar biztosítást fizetők és az egészségügyi ellátásra jogosultak aránya a tendenciát: 3,85 millió ember fizet járulékot, az ellátásra jogosultak köre viszont 9,69 millió. Ráadásul várhatóan 5-10 éven belül tovább romlik ez az arány, mivel hamarosan robban a Ratkó bomba: a negyvenes évek végén az ötvenes évek elején született, az átlagosnál 20-40 ezerrel nagyobb lélekszámú generáció nyugdíjba megy.

A biztosítást fizetők egyre kisebb aránya miatt, egyre nagyobb részt kell hogy vállaljon az állam az egészségügy finanszírozásában. Az adatok szerint is az E-Alapon belül a költségvetési hozzájárulás mértéke egyre nő: míg például 2006-2009-ben ez az arány 24-25 százalék volt, addig 2010-ben az alap 45, 2011-ben pedig 47 százalékát már az állam állta.

Bodrogi József szerint mindebből következik, hogy a jelenlegi formájában valószínűleg nem tartható fenn, nem finanszírozható a felosztó-kirovó rendszer, és új források után is kell nézni. Az egészségügyi szakember, mint lehetőséget felvetette a nyugdíjak bruttósítását, azaz azt a lehetőséget, hogy a nyugdíjak után is egyfajta egészségbiztosítási járulékot fizessenek, ez segítene hozzájárulni ennek a generációnak az ellátásához. Felvetette még a népegészségügyi termékadó, a foglalkozás-egészségügy, a sportbiztosítás területét is, mint új forrás teremtési lehetőségeket, de megemlítette az ellátási csomag szűkítésének eshetőségét is.

A konferencia után az egészségügyi szakember, aki korábban miniszteri biztosként a Semmelweis Terv végrehajtásának koordinálásáért volt felelős, felvetéseire reagálva maga az egészségügyért felelős államtitkár Szócska Miklós nyugtatta meg a nyugdíjasokat, hogy nem tervezik sem a szolgáltatási csomag csökkentését, sem az egészségbiztosítási járulék bevezetését nekik. A felszólalással kapcsolatban előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága, és a Kormányszóvivői Iroda is közleményt adott ki, jelezve, hogy Bodrogi József miniszteri biztosi megbízatása november 13-án lejárt, így semmilyen jogosultsága nem volt arra, hogy a kabinet nevében nyilatkozatot tegyen.