Méltánytalannak érzik a várólistát

A betegek nagy része egészségügyi ellátása során szerezte a fertőzését, éppen ezért úgy vélik, sérti a jogaikat, hogy várólistára kerülnek, s csak előrehaladott stádiumban jutnak kezeléshez. Éppen ezért a várólista megszüntetéséhez az államtól várnak többletforrást 2014-ben – derült ki a Hepatitis C (HCV) fertőzött betegek kezelésének jelenlegi helyzetéről szóló tájékoztató vitáján a parlament egészségügyi bizottsága ellenőrző albizottságának mai ülésén. Mint ismeretes, a HCV által okozott májbetegség májcirrózishoz és később májrákhoz vezethet, ez utóbbi már csak transzplantációval gyógyítható.

Sok a fel nem ismert, fertőzést hordozó beteg, legalább kétszer annyian lehetnek, mint a felismert, kezelt páciensek: a vírus ugyanis akár évtizedekig lappanghat, nem okoz tüneteket. A hosszú lappangási időszak amiatt is érdekes, mert csak 1992 óta szűrik a vérkészítményeket (magát a vírust 1989-ben fedezték fel), és akik előtte nagyobb műtéten estek át, vérkészítményt kaptak, sajnos lehetnek vírushordozók. Ugyanakkor a szűrés csak korlátozott mértékben érhető el, például az ismert HCV-betegek családtagjai sem részesülhetnek benne ingyenesen.

A hepatitis regiszter adatai szerint 9337 beteg volt a rendszerben ez év október végén, a várólistán 205 beteget jegyeznek. Az évente felismert betegek száma 500-ra tehető, 1500-2000 az ismételten kezelendő páciensek száma. Jelenleg 1000 beteget kezelnek, és négyezer beteg gyógyult meg. A bizottsági ülésen kiderült, az OEP más adatokkal rendelkezik, az ő adatbázisuk szerint 3700 beteg kap kezelést. Emiatt mielőbbi egyeztetést sürgetett Horváth Ildikó, az EMMI egészségpolitikai főosztályának vezetője.

2013 májusa óta hazánkban is lehetőség van az úgynevezett hármas kezelésre, ami az addig eredménytelenül kezelt betegeknek ad reményt a gyógyulásra. Azonban a 70 százalékos mértékben eredményesnek ígért terápia a gyakorlatban nem hozta ezeket a mutatókat, egyelőre csak 55 százalékot értek el, ráadásul a betegek közel tíz százalékának abba kell hagynia a kezelést mellékhatások miatt. Ígéretesnek tűnik az USA-ban az FDA engedélyére váró új terápia, amely jóval magasabb arányú, 901-100 százalékos gyógyulást ígér, kevesebb mellékhatással, ugyanis ebben már nincs interferon. Európában jövőre várható a megjelenése, ám tény, ennek a költsége jóval magasabb lesz az eddigi terápiáknál, a nem gyógyuló betegek számára nagy reménnyel kecsegtet. Felvetődött ennek kapcsán a kérdés: a drága hármas kezelést erőltessék tovább vagy várják meg az újabb, hatékonyabb szer megjelenését, amit minden, a hagyományos kezelésekre nem, vagy rosszul reagáló beteg nagyon vár.

Az OEP-nél nem látják olyan súlyosnak a várólista helyzetét, ugyanis arra a szakma által kidolgozott prioritási indexlista alapján kerülnek a betegek. A várólista teljes megszüntetéséhez további források kellenének, amelyet máshonnan kellene elvonni, esetleg más betegcsoportok kárára lehetne teljesíteni, derült ki dr. Bidló Judit, az OEP ártámogatási főosztályvezetőjének szavaiból. Mint hozzátette: „nem érezzük, hogy olyan nagyon nagy baj lenne a betegek terápiájával, mindenki kezelését időben meg tudják kezdeni".

A szakemberek szerint a nemzetközi adatok tükrében 2010 és 2020 közötti időszakban megduplázódhat a betegek száma, hiszen a hosszú lappangási idővel járó betegség ebben az időintervallumban fog kiderülni.