Az ágazat érdekérvényesítésén is múlik, hogy mi valósul meg a jelenleg nagyon szűk forrásból.
Fenntartójuk felszólítására az íróasztal mellett és excell táblázatok között álmodhatnak nagyot kórházak, ám hogy nagyívű, 2020-ig szóló stratégiai fejlesztési elképzeléseikből mi valósul majd meg, azt szintén fenntartójuk fogja megmondani, derült ki egy, a Figyelő által szervezett mai háttérbeszélgetésen, ahol a következő uniós időszak elnyerhető forrásairól volt szó a Medicina Szimpóziumon.
Mint Török Krisztina, a GYEMSZI főizgatója elmondta, a 104 állami kézben lévő kórház által készített stratégiai fejlesztési elképzeléseiről reményei szerint már a hétvégén kaphat információkat, mindenesetre kötöttségek nélkül, bátor álmodásra biztatta az intézmények menedzsmentjét. Az augusztusban véglegesülő elképzeléseket a GYEMSZI munkatársai fogják kezelhető egésszé formálni egy mátrix fejlesztési rendszerben, hozzárendelve a forrásigényt azért, hogy minél eredményesebben tudjanak érvelni az uniós forrásokért. Ha ezért 104 intézmény irdatlan mennyiségű adatát is kell összefésülniük (egy kórház esetében akár ötszáz eszközt is tartalmazhatnak az excell táblázatok) a GYEMSZI munkatársainak, akkor is megcsinálják, mondta Török Krisztina lazaságot nem tűrő elszántsággal.
A következő uniós tervezési időszakban, 2014 és 2020 között ugyanis a jelenlegi, 487 milliárd forinttal szemben nincs dedikált forrás az ágazat számára, egyelőre matematikai alapon kilencvenmilliárd forintban lehet gondolkodni az EMMI-nek jutó, hétfelé osztódó összeget tekintve. Egyes becslések szerint ez még az amortizációs költségek fedezetére sem elegendő, nemhogy az ágazat fejlesztési igényeire, még meg nem valósult, de szükséges infrastrukturális beruházásaira. Tehát a további forrásokért harcolni kell, éppen ezért szükséges szakmailag alátámasztott, jó anyagokkal érvelni a pénzosztáskor, hangoztatta a főigazgató.
Mint lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a következő uniós időszakban közösen moderált beszerzések is elképzelhetőek, és megfelelő fázisban a beszállítók, beruházók is bekapcsolódhatnak a munkába.
Az idén záruló, 2007-2013-ig tartó uniós költségvetési ciklusban eddig 1740 támogatásra érdemesnek tartott projekt született, amelyből 2012 februárja óta közel fele, 861 projekt nyert uniós forrást. A ROP-ban 99, a TIOP-ban 317, a TÁMOP-ban 71 milliárd forint áll rendelkezésre. A programok megvalósításához, a pénzek lehívásához azonban dupla sebességre kell kapcsolni.
Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ igazgatója szerint az emberi erőforrás az egyik fontos kérdés: a fiatalok megmaradásához nemcsak vonzó életpályamodell kell, hanem szakmai műhely is. Ilyen szakmai műhellyé válhat a tüdőtranszplantáció Bécsből történő hazatelepítése, amely két intézményre, az Országos Onkológiai Intézetre és a Városmajori Klinikára épülne.
A radiológiában távleletezéssel tudják megoldani a szakemberek pótlását, így a lokális működés továbbra is biztosítva van, fogalmazott Bogner Péter professzor, a Pécsi Diagnosztikai Központ Kft. ügyvezető igazgatója. A radiológiában véleménye szerint különösen fontos az egyetemi műhely, ami valóban megtartó erő lehet, ugyanis nagyon kapós a szakma: az elmúlt egy-két évben csak Pécsről tizenöt kolléga ment el, fele külföldre távozott, ami brutális szám a professzor szerint.
Eddig nem vonták be őket az uniós projektek előkészítésébe, most pedig reménykednek benne, hogy a hatékony, fenntartható megoldásokban számítanak rájuk, fogalmazott Erőss György, a Philips Magyarország orvosigazgatója. Mint mondta, hozhatnak jó példákat, miként lehet becsomagolni eu-s projektbe úgy egészségügyi fejlesztéseket, hogy azok például a környezetvédelmi, energiatakarékossági programba épülhessenek.
Dr. Dózsa Csaba, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság alelnöke a most záruló időszak legnagyobb hibájának ítélte – s ezzel a jövőben elkerülendőnek –, hogy nem volt olyan országos grémium, programmendzsment, amely levezényelte volna a fejlesztéseket. Kicsit késeinek tartja a forrásokért induló akciót, s úgy vélte, jó lett volna valamiféle prioritási irányelvet adni az intézményeknek a stratégiai fejlesztési terveik elkészítéséhez.
Török Krisztina kvázi üzenetként fogalmazta meg, hogy a jelen helyzetben erős összefogás kell, a lobbierők az ágazat számára csak együttműködve, összedolgozva lehetnek eredményesek.
Fotók: Pataky Zsolt
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!