Velkey szerint hiba, hogy a tartozások nagyságrendje szerint ítélik meg az ellátók munkáját.
Nem szabad a járó- és fekvőbeteg-ellátásnak vesztes pozícióba kerülnie az alapellátás megerősítésével, adott hangot aggodalmának Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda kórház vezetője az IME mai, kontrolling konferenciáján. Sokadszor hangsúlyozta, hogy az ágazati gondok megoldásában prioritássá kell válnia a forrásbővülésnek, s minden más csak ezután következhet.
A kórházszövetség számításai szerint október végén 67 milliárd forint volt a kórházak lejárt adósságállománya, amely az eddigi trendeket ismerve az év végéig gyorsabban emelkedhetett. Október végén a teljes fekvő-szakellátási kassza 11 százalékát tette ki a tartozás. Magas az arány, lehetetlen helyzetbe hozza a menedzsmentet az adósságteher szorítása, ami miatt nem tudnak érdemi egyeztetést folytatni a beszállítókkal, nem jut szakmai innovációra, a szolgáltatási színvonal folyamatos csökkenésével pedig az egész ágazat megítélése romlik. A negatív hatások felsorolását mindezzel nem zárta le, ugyanis mint jelezte, a kedvezőtlen folyamatok kihatnak a kórházi dolgozók társadalmi megítélésére is, mert sokan gondolják azt róluk, hogy nem is érdemelnek több pénzt, mint amennyit kapnak.
Nehezményezte, hogy a politika szinte egyetlen mércéje az egészségügy értékelésében a kórházi adósságállomány nagyságrendjének alakulása. Úgy vélte, újabb negatív megítélés érheti az ellátórendszert, ha a tervezett konszolidáció dacára nem áll meg teljesen az eladósodás.
Velkey szerint nem használt az ágazatnak a magán- és közszolgáltatásról indult polémia, ugyanis a korrupció vált a vita üzenetévé, s ráadásul kiderült az első nagy ijedtség után, hogy nem eszik olyan forrón a kását, s nem teljes tiltásról és minden eddig alkalmazott gyakorlat felrúgásáról van szó. Megjegyezte, hogy a kórházi pénzkereső megoldásokat jellemzően a kényszer szülte, s visszafogásuk a paraszolvenciát fogja erősíteni.
Az idei kasszamaradvány bekerül a rendszerbe, fogalmazott kissé talányosan, de mégis plusz forrást ígérve Mészáros János, az egészségügyi államtitkárság kabinetfőnöke. A pénz szétosztásának fő szempontja azonban nem feltétlenül a lejárt adósság nagysága lesz, de hogy mi, arról nem beszélt. Mint szavaiból kiderült, „le akarják szoktatni" a kórházi menedzsmentet arról, hogy baj esetén mindig van, aki megsegíti az intézményüket. A jövő évi 60 milliárd forintos keretről sem mondott igazából semmi újat, 2015 áprilisában számíthatnak az intézmények az új rendszer elindulásával párhuzamosan a felhasználásra. (Velkey György ennek kapcsán később megjegyezte, hogy a 60 milliárd forint nem csupán az egészségügynek van fenntartva, ezért mindent be kell vetni, hogy az ágazathoz jusson a többletforrás.)
A teljesítményvolumen-korlát elosztásához hozzá kell nyúlnia a szaktárcának, mert „summában" megvan a finanszírozás, de intézményi szinten jelentős eltérések mutatkoznak Mészáros szerint.
Egyelőre nem várható, hogy a HBCs-t teljes revízió alá vegyék, de részleges korrigálásra lehet számítani, míg jövőre maradnak a szakellátásban eddig alkalmazott degressziós sávok.
A kabinetfőnök a változások kapcsán beszélt az alapellátás havi átlagos 130 ezer forintos támogatásáról, a kompetenciabővítésről (a háziorvosok szakvizsga és működési engedély birtokában járóbeteg-szakellátást nyújthatnak) – a sok más mellett erről is rendelkező salátatörvényt tegnap fogadta el a parlament. Azt is közölte, hogy 2015 márciusára elkészül az önálló alapellátási törvény.
Az onkológiai ellátásban a szaktársa szerint sok a teendő, a közeljövő feladata a rendszer áttekintése, a működési hatékonyság vizsgálata, ugyanis az ellátásra fordított pénzek nem hasznosulnak megfelelően.
Szintén változás előtt áll az OMSZ, amelynek feladatkörét újraszabályozzák, s a bevált „good practice" megoldásokat az ügyeletszervezésben átveszik.
Nem nőtt az elvándorlás az orvosok körében, sőt, némi csökkenés mutatkozik, míg a szakdolgozóknál stagnálás tapasztalható a kabinetfőnök szerint. A korábbi egészségpolitika folytatását ígérte azzal, hogy csak néhány súlypont változik. A fő cél az egészségben töltött életévek növelése, ezért is kerül fókuszba a népegészségügy, amit az WHO is helyesel.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!