Mikorra várható a hálapénz tiltása?

2014-ben a Legfőbb Ügyész jogszabály-módosítást kezdeményezett az akkor illetékes Minisztériumnál, mert a hálapénz utólagos elfogadása az új Btk. vesztegetés törvényi tényállását valósítja meg, és ez az Mt. rendelkezéseivel összevetve nem egyértelmű.

Azonban a jogszabály-módosítás azóta sem történt meg.

Bizalomra adhat okot, hogy az utóbbi időben a Kormány több intézkedésével egyértelművé tette, hogy a jövő egészségügye hálapénzmentes. Erre példa, hogy a rezidens ösztöndíjak pályázati feltételei közé beemelték a hálapénzmentességet, illetve, hogy elkezdődött a hálapénzmentes, extra szolgáltatások vásárlására teret adó szülészetek elindítása.

A hálapénzrendszer felszámolásához szükséges egy a gyakorlatban is működő keretrendszer kidolgozása. Ezen keretrendszer egyik fontos eleme, az egészségügyben dolgozók megbecsülése mellett a hálapénz jogi helyzetének rendezése - vélekedik a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke, aki a szervezet nevébem állásfoglalást kért az igazságügyi minisztertől, melyben

a következő kérdésekre kér választ:
1. Azt követően, hogy 2014-ben a Legfőbb Ügyész Úr jogszabály-módosítást kezdeményezett, milyen lépéseket tett az Igazságügyi Minisztérium a jogi helyzet rendezése érdekében?
2. Milyen érdekképviseleti szervek vettek vagy vesznek részt a jogszabály-módosítási javaslat előkészítésében?
3. Mikorra várható a Minisztérium által előkészített jogszabály-módosítási javaslat elkészítése, valamint az mikor kerül az Országgyűlés elé előterjesztésre?
4. Miniszter Úr álláspontja szerint mikorra várható a hálapénz minden formájának
A. de iure, valamint
B. de facto
történő teljes tiltása?

Mint Dénes Tamás a levélben írta, 2013. július 1-jén hatályba lépett a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), amelynek 291. § (1) bekezdése már nem tartalmazza a „kötelezettsége megszegéséért" fordulatot.

„291. § (1) Aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a rá tekintettel harmadik személynek adott vagy ígért jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Mindezek eredményeképpen azt a következtetést lehet levonni, hogy a hálapénz utólagos elfogadása is megvalósítja a fentebb idézett rendelkezést, mivel már a tényállásnak nem szükséges feltétele a kötelezettségszegés.

Továbbá a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 52. § (2) bekezdése a következőket rögzíti:
“52. § (2) A munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást a munkaviszonyban végzett tevékenységére tekintettel nem fogadhat el, vagy nem köthet ki".

Egy a fentebb idézett tiltó rendelkezésből, valamint a gyakorlatból az állapítható meg, hogy a munkáltató előzetes engedélyével jogszerűen lehet harmadik személytől díjazást elfogadni. Ezen értelmezést segíti elő az Mt. indoklása is, amely szerint az Mt. 52. § (2) bekezdésének rendelkezése a borravaló és a hálapénz jogi helyzetét hivatott rendezni.

2014-ben, mint a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a fentebb bemutatott jogszabályi ellentét feloldása érdekében - Dr. Gellér Balázs Ügyvéd Úr közreműködésével - a Legfőbb Ügyészhez, Dr. Polt Péter Úrhoz fordultam - írja Dénes Tamás. A Legfőbb Ügyész Úr válaszában arra a következtetésre jutott, hogy „a tényállás jelenlegi megfogalmazása – miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezéseknek ad teret – nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét".

Ezt követően a híradások révén azt tudtam meg, hogy a Legfőbb Ügyész Úr jogszabály-módosítást kezdeményezett az egykori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál annak érdekében, hogy ez a jogszabályi ellentét feloldásra kerüljön és a jogbiztonság helyre álljon. Azonban a tudomásom szerint ezzel kapcsolatosan már körülbelül 2,5 éve nem történt semmilyen előre lépés.

Mindezek értelmében kérem a Tisztelt Miniszter Úr szíves tájékoztatását az ez idő alatt végbement jogszabály-módosítási lépésekről - áll a levében.