Milliárdos megtakarítást hozhatna az adatbank

A modernizáció egyik gyorsan megvalósítható és a jövő reformjait is megalapozó lépése lehet a gyógyítási folyamat és az egyes betegek kórtörténetének teljesen elektronikus feldolgozása, és hozzáférhetővé tétele. Az informatikai fejlesztés csökkentheti a vizsgálatok számát, tetemes időt szabadít fel a tényleges betegellátásra, csökkenti a kórházi géppark leterheltségét és működtetési költségeit, és nem utolsó sorban statisztikai alapokat biztosíthat egészségügyi kutatásokhoz, összességében az ágazat működésének további optimalizációjához, akár milliárdos léptékekben - állítja Semerédy Péter, az egészségügyi és más humáncélú informatikai rendszereket fejlesztő és üzemeltető OPTISOFT Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

A betegadatok központi tárolásának megoldatlansága miatt a páciensek egy-egy súlyosabb betegség esetén irattárnyi dokumentumokat hordoznak magukkal zárójelentések, röntgenfelvételek és egyéb diagnosztikai eredmények formájában. Naponta ezres nagyságrendben történnek az országban „biztos, ami biztos"- alapon felesleges vérvételek, ultrahang-vizsgálatok, de ide számolhatók az olyan időrabló negyedórás konzultációk tömkelege is, amikor egy beteg újfent elismétli a panaszait egy korábban őt kezelő orvos valamelyik újabb munkatársának.

Az adatok elektronikus tárolásával és hordozhatóvá tételével elkerülhető lenne a vizsgálatok duplikálódása, egyszerűbbé válhatna az orvosváltás, felgyorsulna a több specialista munkáját igénylő betegségek gyógyítása.

Nem utolsó szempont, hogy különböző városok kórházai vagy szakrendelői bátrabban támaszkodhatnának egymás adataira, csökkenne az ország vízfejűsége, javulna a társadalmi mobilitás, a szolgáltatásminőség és a leterheltség egyenletessége. A friss és a korábbi eredmények összevethetősége, kiértékelhetősége növeli a betegségek kezelésének hatásfokát, csökkenti a felesleges beavatkozások számát és a szakemberek leterheltségét.

Ráadásul vészhelyzetben a rendelkezésre álló információ mennyisége és elérhetőségének ideje kulcsfontosságú lehet. Nincs ilyenkor idő láz- és kórlapokat bekérni és lapozgatni, esetleg a sérültet faggatni gyógyszerérzékenységről, vagy korábbi beavatkozásokról.

Az adatok elektronikus tárolása és terítése kiszélesíti a konzultációs lehetőségeket, lehetővé teszi a kórházak és szakrendelők szorosabb együttműködését.

 „Amikor az ügyeletes orvosnál a csipogó megszólal, ma már elvárható, hogy rögtön meg is jelenjen egy valamilyen kijelzőn, hogy melyik pácienssel mi történik éppen. Tovább csökkenti a beavatkozásig eltelő időt a korábbi zárójelentések azonnali elérhetősége, bizonyos szempontok szerint fókuszált tartalommal. Ma már ez technikailag minimális befektetés mellett biztosítható, főleg úgy, hogy a modern gyógyászati berendezések is képesek az internetes kommunikációra" – mondja Semerédy Péter.

Az elmúlt években történtek fejlesztések a kórházi adatok központosításában, hiszen a társadalombiztosítás rendszerében az Ügyfélkapun keresztül minden biztosított állampolgár megtekintheti, hogy milyen költségű beavatkozások köthetők a nevéhez. Ugyanakkor ez nem a gyógyítást segíti, legfeljebb a költségvetés transzparenciáját. Az újabb fejlesztés ára az egészségügy finanszírozási igényeihez képest elenyésző, miközben az ezzel megtakarítható eszköz- és humánköltségek több milliárdra rúgnak. Társadalmi haszonként emelkedik a gyógyítás színvonala, csökken az orvosok és a szakszemélyzet leterheltsége, javul az egészségügyben hagyományosan szűkös erőforrások hatékony kihasználása - véli a szakember.