Mindkét szektorban tapasztalhatók kedvezőtlen folyamatok

Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján. Bár mindkét szektorban tapasztalhatók kedvezőtlen folyamatok, a magyarok ötöde már magán szakorvoshoz fordul, elsősorban a rövidebb várakozási idő, valamint a jobb körülmények és felszereltség miatt.

Romló tendenciák figyelhetők meg az állami egészségügyben, hiszen nőtt a várakozási idők hossza és csökkent az ellátási helyek száma, de a jobb színvonalúnak tartott magánellátások terén sem tökéletes a helyzet, mert a megkérdezettek többsége kedvezőtlen folyamatokat tapasztalt az orvosok hozzáállása és szakmai felkészültsége terén. Egyebek közt ez is kiderül abból az országos, reprezentatív kutatásból[1], amelynek alapján kiszámították a legfrissebb Prémium Járóbetegellátás Minőségi Index (PJMI) értékét. Az index már harmadik éve követi nyomon a szakorvosi szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét, ám ezúttal nemcsak a megkérdezettek legutóbbi szakorvosi ellátásával kapcsolatos véleményekre kérdeztek rá, hanem az elmúlt egy év tapasztalataira is.

Miért választjuk az állami egészségügyet?

A Prémium Egészségpénztár által jegyzett kutatás eredményei szerint a magyarok továbbra is nagy arányban fordulnak magánszolgáltatókhoz, ha szakorvosi vizsgálatokról van szó: az elmúlt három évben e vizitek közel 20 százalékát magánfinanszírozásból fizették. A megkérdezettek közel fele a magasabb színvonal, illetve a gyorsabb bekerülés miatt választotta inkább a magánegészségügyet. Ezzel szemben az állami ellátás mellett – szinte ugyanekkora arányban – az ingyenes elérhetőség miatt tették le voksukat a betegek.

A legutóbbi szakorvosi vizsgálatra adott értékelés alapján – a PJMI lehetséges 100 pontos maximumához képest – a magánellátások összességében 83 pontot kaptak, míg az állami egészségügy mindössze 66 pontot ért el. A két rendszer megítélése közötti különbség a megelőző évhez képest tovább nőtt, 15 pontról 17-re, ami a magánszektor értékelésének javulásából adódik.

Gyorsabb, kényelmesebb a magánellátás

A legnagyobb különbségek a két ellátórendszer megítélésében a helyszíni várakozási idő, a vizsgálatra felajánlott időpont megfelelősége, az intézmények felszereltsége és a kényelmi szempontok mentén jelentkeztek.

A helyszíni várakozási időt az állami ellátás esetében a válaszadók mindössze 37 pontra értékelték, míg a magánegészségügy közel kétszer ennyi pontot ért el (72). A kapott időpontok megfelelősége terén is jelentős eltérés látható, itt az állami 18 ponttal maradt le a magán mögött (állami: 67, magán: 85 pont). A kényelmi szempontok – az intézmények megjelenése, kialakítása és környezete – szintén lényegesen jobban szerepeltek a magánszolgáltatások esetében (86 pont), míg a közfinanszírozott rendelők csak 50 pontot kaptak. Hasonló arányt mutatott a műszerezettség és felszereltség értékelése is: a magánrendelők 86, az állami intézmények 54 pontot kaptak a páciensek benyomásai alapján.

A nők és a fiatalok is jobban keresik a magánellátást

A felmérés szerint a nem és az életkor erősen befolyásolta a preferenciákat. A megkérdezett nők nagyobb arányban választották a magánellátást, mint a férfiak, illetve a 18-29 éves korosztályban különösen magas a magánszolgáltatások igénybevétele. E korcsoport 39 százaléka fordult magánorvoshoz, míg a skála másik végét a 60 év felettiek jelentik, akiknek csupán 11 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. Más demográfiai jellemzők terén kiegyenlítettebb a helyzet, pl. a kisebb településeken élők hasonló arányban fordultak a magánegészségügy felé, mint a főváros vagy megyeszékhelyek lakói.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a nőgyógyászati ellátásban továbbra is átlagon felülien erős a magánszektor jelenléte: a megkérdezett nők 26 százaléka ezt jelölte meg legutóbbi szakorvosi vizitként. A második és harmadik leggyakoribb vizsgálattípus a reumatológiai (8%) és bőrgyógyászati (7%) volt. A férfiaknál az urológiai vizsgálat került a lista élére 14%-kal, de a kardiológiai (12%) és a szemészeti (9%) ellátások is jelentős arányban fordultak elő.

Az időpontfoglalás a rendszer kulcsa – de nem mindig működik

Szakorvosi ellátást ma már szinte lehetetlen előzetes időpontfoglalás nélkül igénybe venni: a 2024-ben a megkérdezettek 88 százaléka csak előzetes foglalást követően jutott be a rendelésre. Az időpontfoglalás leggyakoribb módja továbbra is a telefon, de népszerű az online lehetőség is. A kétféle ellátórendszer közötti kényelmi különbség itt is megmutatkozik, hiszen míg a magánszolgáltatóknál a páciensek kétharmada telefonon, közel egyharmada pedig online foglalt időpontot, addig az államiban ennél jóval kisebb arányok láthatók (telefon: 57 %; online: 14 %), vagyis itt sokan vannak azok, akik – megszokásból vagy muszájból – személyesen intézik az időpontfoglalást.

A páciensek 60 százaléka megfelelőnek tartotta a legutóbbi vizsgálatra kapott időpontot, viszont – más, korábbi szakorvosi ellátások esetében – a megkérdezettek 66 százalékával előfordult már, hogy nem jutott be a szükséges rendelésre. Ez jellemzően a sikertelen időpontfoglalás vagy az elérhető ellátás túl távoli, illetve nem megfelelő időpontja miatt történt, így inkább más megoldást kerestek.

Annak ellenére, hogy mind a magán-, mind az állami ellátás jellemzően időpontfoglaláshoz kötött, az időpontok betartásában jelentős különbség tapasztalható. A magánrendelésen megjelent páciensek 58 százaléka szinte azonnal bejutott az orvosához, további 32 százalék pedig legfeljebb 30 percen belül sorra került. Az állami ellátásban mindössze 21 százalék jutott be rögtön, további 38 százaléknak maximum fél órát kellett várakoznia, minden ötödik válaszadó pedig egy óránál is hosszabb rostokolásra kényszerült, hiába érkezett előre egyeztetett időpontra.

[1] NRC Omnibusz kutatás

Az online kérdőíves felméréssel elvégzett kutatás célcsoportja a felnőtt lakosságnak azon része, amely a válaszadást megelőző 6 hónapban részesült valamilyen szakorvosi ellátásban. A mintanagyság 1000 fő, a minta reprezentatív az érintett betegkörre nem, korcsoport, végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója alapján.