Morfintúladagolás: etika és kórházi gyakorlat

Évekkel ezelőtt történt morfintúladagolásos halálesetek ügyében indított nyomozást egyelőre ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Fővárosi Önkormányzat Uzsoki utcai Kórházában - számolt be róla kedden a Magyar Hírlap. A cikk szerint "a nyomozók dolgát nehezíti, hogy több, az inkriminált esetekhez tartozó beteg kórlapja eltűnt. Orvosszakmai berkekben fél éve beszélik, hogy vannak olyan kórházak a fővárosban, ahol a fent leírt gyakorlatot rendszeresen folytatják – állítja a cikkben egy vezető orvos informátor. A neve elhallgatását kérő szakember utalt dr. Márkus Attila Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című, a Lege Artis Medicinae szaklapban megjelent írására, amely a témával foglalkozott.

A folyóirat szerkesztősége sajtóközleményt adott ki, amelyben azt írják: "A LAM szerkesztőségéhez dr. Márkus Attila Szándékos morfintúladagolás Magyarországon című írása a dr. Kovács József bioetikus által vezetett Etikai dilemmák rovatába, egy feldolgozandó esetként érkezett, 2010. 07.01- én. A LAM szerkesztősége hónapokon át elemezte a kéziratban foglaltakat. A szerkesztőség általános munkamenete, hogy a cikk szerkesztői megítélése után névtelenül, adott estben több független szakértővel is lektoráltatja az írásokat, majd a lektor/lektorok és a szerkesztőség véleménye alapján eldől az írás sorsa, esetleg sor kerül a megkövetelt tartalmi és szerkezeti változtatásokra. Így történt ez az adott írás esetében is.

Számos szerkesztőségi ülést szenteltünk a téma részletes megvitatásának, hiszen tudatában voltunk a leírtak súlyának, és esetleges következményeinek is. Időközben a szerkesztőség hivatalos bejelentést tett a kézirat alapján az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) elnökénél is. Minden körülmény gondos mérlegelésével végül a szerkesztők úgy döntöttek, hogy nem tehetnek mást, mint hogy megjelentetik a kéziratot, hiszen a szóban forgó írás célja egybevág a folyóirat megfogalmazott küldetésével, miszerint: „Alapítva 1990-ben a magyar orvoslás tudományos, művészi színvonalának emelésére, a nemzet egészségi állapotának jobbítására."

A beérkezett kéziratnál a rovatszerkesztő és a szerkesztőség is többszörösen felhívta a szerző figyelmét a cikkben leírt súlyos állításokra. Ám a szerző vállalta az abban leírtak hitelességéért a
felelősséget, és a szerkesztőség feladata a szakmai hitelesség és minőség megállapítása, nem pedig a történeti hűség igazolása, vagy a jogi mérlegelés.

Tekintettel az eset rendkívüli horderejére és a közlés úttörő voltára, a szerkesztőség még a megszokott gyakorlatánál is szélesebb körben vont be a saját területükön vezető szakembereket a cikk kommentálására. Megszólaltatott klinikust, bioetikust és szakjogászokat, s így négy, nemzetközileg is ismert kiváló szakembert kért fel kommentárra: dr. Simkó Csaba főorvost, a Miskolci Semmelweis Kórház hospice osztályának osztályvezető főorvosát, a Magyar Hospice-Palliatív Egyesület alelnökét, továbbá dr. Kovács József bioetika professzort, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Bioetika Részleg vezetőjét, dr. Dósa Ágnest, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének egyetemi adjunktusát, egészségügyi szakjogászt és dr. Filó Mihály büntetőjogászt, az ELTE ÁJK Büntető Jogi tanszékének egyetemi adjunktusát.

A LAM szerkesztőségének célja a közlemény és a hozzá kapcsolódó magas színvonalú kommentárok közlésével a széleskörű és nyílt szakmai és szakmák közötti, valamint társadalmi párbeszéd elindítása volt, annak érdekében, hogy hazánkban az életvégi döntések körülményei és a terminális egészségügyi ellátás javuljon és humánusabb legyen. A kitűnő szakemberek sokoldalú elemzése a most kipattant ügy kapcsán is megfontolandó iránymutatásokkal szolgálhat a mindennapi gyakorlat számára is" -  áll a szerkesztőség közleményében.  

A teljes cikk és a szakértők hozzászólása itt érhető el