MRK: kockázatot jelent a kettős vezetés

A Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöksége szerint kockázatot jelent a felsőoktatási intézményekben a kettős vezetés. A rektori testület honlapján a felsőoktatási törvény tervezetéről közzétett állásfoglalás szerint a kancellárrendszer nem önmagában jó vagy rossz, annak működőképességét a rektor és a kancellár között meghúzott hatásköri viszonyrendszer határozza meg. Hatékonyságát, vagy annak hiányát pedig a kiválasztott és kinevezett majdani kancellárok személye, valamint a fenntartói szervezetirányítás minősége befolyásolja.

Az elnökség véleménye szerint a kettős vezetés kockázatot jelent, ezért a végrehajtási rendeletek kodifikációja során alaposan definiált, átgondolt viszonyrendszert szükséges létrehozni.

Az MRK elnöksége fájlalja, hogy a konferencia nem tudott aktívan részt venni a jelen törvényjavaslat előkészítésének szakmai vitáiban, ugyanakkor tudomásul veszi, hogy a kormányzat kivételességi javaslattal kívánja napirendre tűzni a szóban forgó kérdéseket.

Az MRK elnöksége elengedhetetlennek látja a szabályozás kiegészítését, valamint azt, hogy az új szervezetirányítási modell működésének tapasztalatait legkésőbb 2015 elején az érintettek bevonásával kiértékeljék, és a részletes szabályokat ennek megfelelően korrigálják.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi; a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben. A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti - mondta a tárca vezetője, aki szerint meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá - ismertette Balog Zoltán.

A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül, és a javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. A javaslat megteremti a duális képzés megszervezésének lehetőségét is a felsőoktatásban.

A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.

A javaslatot élénken bírálta és a Felsőoktatási Kerekasztal összehívását követelte a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT). A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében megdöbbentőnek nevezte a jogszabály módosításának "abszurd időpontját", a megelőző konzultációk hiányát és a Felsőoktatási Kerekasztal negligálását a kérdésben.

A Felsőoktatási Kerekasztal azonnali összehívását követelte szerdán az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT), amely aggodalmát fejezte ki és tiltakozik az emberi erőforrások minisztere által előzetes egyeztetés nélkül benyújtott felsőoktatási salátatörvény miatt. A szervezet MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a törvény súlyosan sérti az egyetemi autonómiát a kancellária intézményének bevezetésével.