A gazdasági igazgatók vagy szembe mennek az áht-val, vagy ellátási gondok lehetnek.
Megoldhatatlannak tűnő helyzetbe kerülhetnek az adósságállománnyal küszködő egészségügyi intézmények a hatályos államháztartási törvény (áht) miatt – ez ugyanis az állami egészségügyi intézményekre is vonatkozik 2014 januárjától. Bár májusig „szilenciumot" élvezhettek, ám ismét egyre fenyegetőbb helyzet alakul, ami jelentős fejtörést okoz a menedzsmentnek. Az áht betartásának következményeként ugyanis működési gondokkal számolnak, amely nyilván negatívan hat a betegellátásra is.
Az áht értelmében a gazdasági vezetőknek a kötelezettségvállalásokat naprakészen kell vezetniük, úgy, hogy már előzetesen látsszon, milyen költségek terhelik a bevételi előirányzatokat, amelyeket rendkívül minimálisan lehet túllépni. Mindezt tetézi, hogy a 2013-ről áthozott, ki nem fizetett szállítói tartozásokat is a kötelezettségvállalások között kell megjeleníteniük.
Ha ezzel kimerül az előirányzat (márpedig ez könnyen megeshet), akkor további költéseket az áht lényegében nem tesz lehetővé. Ez pedig egyenesen a betegellátást veszélyezteti a kórházakban, hiszen további megrendelésekre, szerződések megkötésére – a szabályok betartása esetén – nincs lehetőségük.
Két választás van: vagy szembe mennek az intézmények az áht-val, ami miatt a gazdasági igazgatókat felelősségre vonhatják, vagy pedig központilag enyhítenek a költségvetési intézkedéseken a szektor sajátosságait figyelembe véve, és például engedélyezik a fedezettel nem rendelkező megrendeléseket, hogy a betegellátást biztosítani tudják az intézmények. Ez utóbbi, vagyis a betegellátás zavartalanságának biztosítása ugyanis egyenesen törvényi kötelezettség a főigazgatókkal számára.
A már év eleje óta borítékolt, és ma egyre nehezebben áthidalható ellentmondásokat mielőbb jogi szabályozással kell feloldani a szakértők szerint, különben ellátási zavarok, törvénytelen gazdálkodás nehezítheti a hazai egészségügyi rendszert.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!