Négy kategóriában díjazzák a pályamunkákat és lesz egy fődíj is – eldördült a startpisztoly.
Az egészségértés azt jelenti, hogy a betegek, illetve a laikusok mennyire képesek egészségügyi kérdésekben tájékozódni, egészségügyi információkhoz hozzájutni, a kapott információkat megérteni és felhasználni. Minél jobb az egészségértés, annál inkább hozzájárul ahhoz, hogy az egyén a saját egészségével, betegségével kapcsolatban megfelelő döntéseket tudjon hozni, s ennek köszönhetően minél egészségesebben éljen. Figyelmeztető adat, miszerint hazánkban minden ötödik ember azért dolgozik, hogy az egészségveszteség okozta kiadásokat előteremtse - derült ki a NEFI kutatásából, amelyet Vitrai József főosztályvezető ismertetett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIMP) mai, díjalapító, pályázathirdető sajtóbeszélgetésén.
Míg az Európai Unióban nagy figyelmet kapott az egészségértés (health literacy) az utóbbi időben, 2008 óta különböző programok indultak, kutatások szerveződtek szerveződnek, hogy felmérjék, fejlesszék az emberek egészségismeretét, egészségügyi tájékozódási képességét, addig sajnos Magyarországon minden második embernek komoly problémái vannak a helyes döntésekhez vezető képességgel, ami egyfajta „készségcsomagnak tekinthető", fogalmazott Thomas Straumits, az AIPM elnöke.
Mivel kiemelkedő fontosságúnak tartja az egészségtudatosságot és a jobb egészségértést az AIMP is, ezért díjat alapított és pályázatot hirdetett „Nekem Szól! Egészségértés Díj 2016." címmel az innovatív gyártókat tömörítő egyesület.
Az elnök úgy vélte, ideje Magyarországon is elindítani egy ilyen programot, hiszen a magyar lakosság egészségi állapota köztudottan kritikus egyes betegségekben. Mindez egy forráshiányos, nem kellő hatékonysággal működő egészségügyben.
A jobb egészségértéssel bíró személy egészségesebben él, jobban betartja a betegségével kapcsolatos előírásokat, időben orvoshoz fordul, a megfelelő ellátóhelyet keresi fel – nem hívja a mentőket láz esetén (ezt a példát az esemény moderáló Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs munkatársa hozta fel) –, s nagy valószínűséggel tovább él. Az egészségértés közvetve segíti az ellátás hatékonyságának javítását – becslések szerint az egészségügyi költségek 3-5 százaléka, forintosítva: 54-90 milliárd forint megtakarítható lenne magasabb egészségértési szinttel. Nem véletlen, hogy WHO regionális irodája szerint „az egészségértés az Egészség 2020, az európai egészségügyi keretrendszer egyik kulcsdimenziója", idézték a világszervezetet.
A pályázat célja, hogy feltérképezze és a közvéleménnyel megossza a legjobb egészségértést, egészségtudatosságot fejlesztő hazai programokat, a jó gyakorlatokat, amelyek elősegítik a betegek, illetve a laikusok egészségügyi kérdésekben történő tájékozódását, a kapott egészségügyi információk megértését és felhasználását. Mindezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén a saját egészségével, betegségével kapcsolatban megfelelő döntéseket tudjon hozni. Nem új programokat kell alkotni, hívta fel a figyelmet az AIPM elnöke, hanem már futó, bevált, orvosi gyakorlaton alapuló, könnyen érthető és használható programokat díjaznak, amelyek a pályázat célját szolgálják.
Az Egészségértés Díjra pályázhat minden Magyarországon tartózkodó magánszemély, természetes és jogi személy, civil entitás és állami szerv. A pályázat során 4 kategóriában lehet beküldeni a nevezéseket:
1. Egészségügyi intézmények – bármilyen egészségügyi intézmény (például orvosi rendelő, gyógyszertár, kórház, egyéb rendelőintézet) által indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.
2. Egészségügyi szakemberek – bármilyen egészségügyi szakember (háziorvos, szakorvos, gyógyszerész, szakápolók, védőnő, más egészségügyi végzettségű szakember) által indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.
3. Betegszervezetek – az általuk indított, az egészségértés javítását szolgáló projektek.
4. Közvetlen lakossági kommunikáció, média – bármilyen, a lakosságot közvetlenül elérő, az egészségértést támogató kommunikáció (példuál újságírók által írt cikkek, egészségügyi applikációk, pályázatok, versenyek, stb.).
A kategóriagyőzteseknek kétszázezer forintos bruttó díjazás jár, valamint kiosztanak egy fődíjat is négyszázezer forintos díjazással.
A beküldött pályázatokat szakmai zsűri bírálja, elnöke dr. Pilling János, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanára.
A pályázati határidő: ez év október 14., a győzteseket november 11-én jelentik be, az ünnepélyes díjátadás 2016. november 30-án lesz.
További részletek a pályázatról az AIPM honlapján találhatóak.