Nem a név számít majd, hanem a hatóanyag

Április elsejétől bevezetik a hatóanyag alapú gyógyszerrendelést a koleszterintszint-csökkentő sztatinoknál – a generikus program újabb lépéseként. A gyógyszert felíró orvos nem a szer nevét tünteti fel a recepten, hanem a hatóanyag nevét és adagolását adja meg. A készítmény kiválasztása a gyógyszerész feladata lesz. (Emiatt várható, hogy orvoslátogatók ezúttal patikák felé veszik az irányt a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereik ajánlása érdekében.)

A patikai generikus program másik eleme, a generikus gyógyszerek, ezen belül is a preferált szerek kiadását ösztönző rendszer már év elején életbe lépett. Mivel mindkét intézkedés nagy jelentőségű a gyógyszertárak és a gyógyszerészek szempontjából, ezért a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöksége a változások jogi, gazdasági, szakmai és kommunikációs vonatkozásait egy tájékoztatóban összegezte, amelyet minden gyógyszerészhez eljuttatott, illetve a honlapján is közzétett. Ennek a tájékoztatónak egyik fejezete a hatóanyag-alapú gyógyszerrendelésről szól, és ez alapján elképzelhetjük, miként zajlik majd egy recept kiváltása.

A gyógyszerész először is tisztázza a beteggel vagy a gyógyszer kiváltójával, hogy van-e tudomása gyógyszerallergiáról, érzékenységről. Ha a beteg laktóz-, glutén- vagy benzoát-érzékeny, illetve egyéb allergiás problémát jelez, ezt a patikusnak figyelembe kell vennie. Azt is tisztáznia kell a beteggel, hogy első alkalommal vagy már folyamatosan alkalmazza-e a recepten megjelölt hatóanyagot. Ha a beteg bizonytalan, akkor az adott hatóanyag leggyakrabban rendelt gyógyszerneveit is felsorolja a patikus segítségképpen. (Ha a gyógyszertári szoftver alkalmas rá, akkor meg lehet nézni, hogy a rendelt hatóanyagon milyen gyógyszert váltott ki a beteg a TAJ-száma alapján.)

Ha a beteg első esetben váltja ki az adott hatóanyagú gyógyszert, a kiválasztás során tájékoztatni kell őt az egyenértékű készítmények térítési díjáról, és törekednie kell a patikusnak arra, hogy a minél kedvezőbb árú készítményt ajánlja a betegnek. (Vagyis lehetőség szerint a preferált referencia ársávba tartozó készítményt, ennek hiányában referencia, vagy annál kedvezőbb árú készítményt.) Ha a beteg már váltott ki a hatóanyagból gyógyszert, a patikusnak igyekeznie kell azonosítani annak nevét, és persze ebben az esetben is a legkedvezőbb árú szert kell felajánlania a betegnek. Minden esetben a beteg dönt a gyógyszer kiválasztásában, a patikusnak nem szabad rábeszélnie olyan készítményre, amit a beteg nem akar.

Tisztában vannak a patikusok azzal, hogy a betegek a gyógyszerek közötti váltást az orvosoktól könnyebben elfogadják, mint a gyógyszerésztől. A felmérések szerint a váltási hajlandóság nő az iskolázottsággal, a jóléti szinttel, az informáltsággal, és csökken az életkorral.

Azért nem marad „munka nélkül" az orvos. Aki ugyanis vényíró programot használ, annak április elsejétől lehetősége lesz a kiválasztott hatóanyaghoz tartozó készítmények hatáserősségének, kiszerelésének, árának és térítési díjának figyelembe vételére, így az orvos továbbra is gyógyszerkészítményt „választhat". A recepten ez alapján a nemzetközi szabadnév, a gyógyszerforma, a hatáserősség és a kiszerelés jelenik meg, amelyet (az extra vonalkód segítségével) a patikai gyógyszerkiadó program felismer, s ez alapján a gyógyszerésznek felajánlja a szóba jöhető készítményeket.