Kétszázezer embernél rezeg a léc: maradnak az ellátásban, vagy munka után kell nézniük.
A sikeres rehabilitáció jobb, mint a passzív ellátás – fogalmazott Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója, ám ezt a véleményét bizonyára nem fogják osztani azok a III. kategóriába sorolt ellátottak, akiket rokkantsági nyugdíjuk felülvizsgálata miatt érdeksérelem érhet: ellátás helyett újból el kell helyezkedniük a munkaerőpiacon. Mint a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén a napirendi pont (a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat) tárgyalásakor elhangzott, a tervek szerint 2015-re fejeződik be a felülvizsgálat, és 190 milliárd forint „eredményt" várnak a rendszer átalakításáról.
Kifordítom, befordítom…
Új szemléletet kívánnak meghonosítani a rokkant ellátásban, miszerint nem a munkaképtelenséget, hanem a megmaradt munkaképességet és az annak megfelelő, akár rehabilitációval támogatott munkavégzést preferálják, tájékoztatta a bizottság tagjait Bernáth Ildikó, fogyatékosságügyi miniszteri biztos. (A szemlélet ismerős lehet, hiszen ugyanezzel az indokkal vezették be a rehabilitációs járadék rendszerét néhány évvel ezelőtt – a szerk.) Szükséges rendet vágni a bürokratikus és pazarló rendszerben, hiszen ma szinte minden tízedik ember rokkant hazánkban, s ezzel az aránnyal alaposan lekörözzük a szomszédos országokat, ahol nagyjából feleannyian élnek rokkantnyugdíjból.
Nem érinti a felülvizsgálat azokat a rokkantnyugdíjasokat, akik már betöltötték az öregségi nyugdíjkorhatárt (384 ezer) és fellélegezhetnek azok, akik öt évvel állnak a nyugdíjkorhatár előtt (235 ezer). Szintén nem érinti a felülvizsgálat az I. és II. rokkantsági csoportba tartozókat, ők ugyanis olyan súlyosan fogyatékosak, hogy akár önmaguk ellátására sem képesek (6500). Egyelőre kimaradnak azok is, akik átmeneti járadékban részesülnek, nekik az ellátásuk lejárta után kell átesniük a vegzatúrán.
Érinti ugyanakkor a III-as rokkantsági csoportba tartozó, mintegy 195-200 ezer embert a komplex hatósági felülvizsgálat. Ők jövő évtől, de mindenképpen soros felülvizsgálatuk után két típusú ellátást kaphatnak: vagy rehabilitációs ellátást (maximum három évig), mivel őket rehabilitációval foglalkoztathatóvá kívánják tenni. Vagy rokkantsági ellátást, mivel őket rehabilitációval sem lehet munkavégzésre alkalmassá tenni a szakértők szerint.
A rehabilitációs ellátást „ösztönzőnek" szánják, ugyanis összege a minimálbér maximum 50 százaléka lenne, ráadásul az ellátásért együttműködési kötelezettség is terhelné az ellátottat a munkahelykeresésben, az NRSZH által felajánlott munkalehetőség, illetve képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételben.
A munkaképtelennek minősített személy rokkantsági ellátása maximum a minimálbér 150 százaléka lehetne, és elesne a pénztől, ha például nem tenne eleget felülvizsgálati kötelezettségének. Ha a körbe tartozó ki akarná egészíteni ellátását mellékkeresettel, akkor ennek a jövedelemnek a háromhavi átlaga nem haladhatná meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát.
Gépem, gépem, mondd meg nékem…
Mint a fogyatékosságügyi miniszteri biztos elmondta, jövő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül legalább 1095 napon át volt társadalombiztosítása, illetve akinek az egészségi állapota 60 százalékos vagy attól kisebb mértékű: azaz ha a mai állapotokra lefordítjuk, legalább negyven százalékban egészségkárosodott. Mindezt komplex vizsgálaton mondják ki, amelynek végzéséhez bevetik – várhatóan év végéig az egész országban – a műszeres képességvizsgálót. Miután a vizsgálatok ütemezetten zajlanak, nem kell attól tartani a biztos szerint, hogy egyszerre hirtelen nagy tömeg zúdul a munkaerőpiacra.
A bizottsági ülésen elhangzott kérdésekre adott válaszokból kiderült, a keringési rendszer betegségei, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a mozgásszervi betegségek a leggyakoribb betegségcsoportok – a felsorolásnak megfelelő rangsorban. A legtöbb, III. kategóriába sorolt rokkant a volt szocialista nagyipar által érintett területen él.
Jön a rehabilitációs kártya
A foglalkoztatható emberek úgynevezett rehabilitációs kártyát kapnak: a személyhez kötött, időbeli korlát nélküli dokumentum járulékkedvezményt biztosít a munkáltatóknak. A miniszteri biztos szerint van lehetőség ebben a foglalkoztatásban, ugyanis a munkáltatók rehabilitációs hozzájárulás címén közel hatvanmilliárd forintot fizetnek be a költségvetésbe (ezt azoknak kell fizetniük, akik nem alkalmaznak létszámarányosan megfelelő számú fogyatékkal élő embert).
A súlyosan vagy halmozottan hátrányos helyzetű fogyatékosok foglalkoztatása továbbra is szociális intézményi keretek között zajlik majd.
Az egészségügyi ellátórendszerben nem jelent többletet a III. kategóriába tartozó rokkantnyugdíjas emberek felülvizsgálata, állította Pósfai Gábor, ugyanis a soros felülvizsgálatok épp ez alatt a három év alatt zajlanak le. Mindenképpen humánus megoldásra törekszenek, nem akarják az érintetteket megoldhatatlan helyzetbe taszítani, szögezte le a főigazgató. Mint szavaiból kiderült, nem lehet „lemondani" a munkaképessé tehető emberek ezen csoportjáról, ugyanis uniós elvárás, hogy 75 százalékra emeljék az unió tagországaiban a foglalkoztatottságot.
Lehetőség a jogorvoslatra
A jogorvoslatra a mai gyakorlatnak megfelelően lehetőségük lesz az érintetteknek: az első fokú határozatot megfellebbezhetik, majd az ezután születő másodfokú határozat ellen bírósági úton léphetnek fel. Pósfai Gábor ennek kapcsán megjegyezte, hogy jelenleg legalább kétezer per van folyamatban, és nagyon különböző ítéletek születnek, mivel nincs egységes jogi szabályozás – ezt mielőbb orvosolni kívánják.
A bizottság többségi igennel (a Fidesz- és egy jobbikos képviselő), az MSZP és két jobbikos képviselő tartózkodásával, az LMP nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a tervezetet, az általános vita jövő héten kezdődik az Országgyűlésben.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!