A korai diagnosztika és a szűrés csak keveseknek jut eszébe a megelőzésben.
A Philips Magyarország 2009. után idén második alkalommal ismertette a hazai lakosság egészségügyi helyzetéről szóló tanulmányának eredményeit. A felnőtt korú lakosságra reprezentatív, 700 fő bevonásával lezajlott közvélemény-kutatás célja, hogy friss adatokkal szolgáljon a magyar felnőtt lakosság véleményéről a diagnosztika, a prevenció és a lakosság egészségügyi állapota témájában. A felmérés részleteit és annak hátterét egy kerekasztal-beszélgetés során hozták ma nyilvánosságra.
Az adatokból leszűrt legfontosabb megállapítások szerint:
• A válaszadók 78%-a jónak ítéli egészségi állapotát, ugyanakkor közel 20%-a számolt be valamilyen tartós (krónikus) betegség meglétéről.
• A megkérdezettek közel 28%-ának egészségi állapota romlott az elmúlt 5 évben
• A válaszadók többsége az infrastruktúrát és a meglévő kapacitásokat kifogásolta (49,7%). Minden harmadik résztvevő utalt a pénzügyi gondokra és közel 16% pedig az egészségügyi dolgozókra panaszkodott.
- Az ehhez hasonló felmérések igen hasznos információval szolgálnak arról, hogy a lakosság hogyan értelmezi az egészségét érintő veszélyeket, illetve hogyan viszonyul azok leküzdéséhez". Mindez nagyban segít bennünket abban, hogy mélyebben megértsük a hazai egészségügy helyzetét, és annak igényei alapján nyújtsunk szolgáltatást – nyilatkozta dr. Erőss György, a Philips egészségügyi üzletágának vezetője a vizsgálat eredményeivel kapcsolatban.
- Olyan szociális hálózatot szeretnénk kiépíteni, amely szorgalmazza a megelőzésben való proaktív részvételt, s a szűrést és a korai diagnózist helyezi szembe a kórházközpontú egészségügyi rendszerrel, a páciensközpontú működés megteremtése érdekében. Az egészségügy ott kezdődik, hogy megértjük, mire is van szüksége az embereknek. A Philips pont ezért indította el a kutatást az egész régióban és Magyarországon" – mondta Benedikt Laux, a Philips regionális vezérigazgatója.
A felmérés azon kérdésre, hogy mit tesz egészségének megőrzése érdekében a spontán módon, tehát célzott rákérdezés nélkül minden második megkérdezett említette a mozgást, illetve a táplálkozás is előkelő helyen végzett (47,8%). A válaszadók 7%-a a káros szenvedélyekről mentes életet tartja fontosnak, ugyanakkor a megkérdezettek csupán összesen 1,4 százaléka említette a korai diagnosztikát és a szűrővizsgálatokat mint az egészség megelőzésének egyik lehetséges formáját.
- Legalább annyit kellene fordítani a megelőzésre, mint a kezelésre. Miután a krónikus betegségek világszinten terjednek, a megfelelő felvilágosítás az egészségünket érintő kérdésekkel kapcsolatban egyre nagyobb jelentőséggel bír. Azzal, hogy szembesítjük az embereket életmódjuk következményeivel, arra bíztathatjuk őket, hogy tegyenek meg mindent saját egészségük megőrzése és a betegségek elkerülése érdekében – tette hozzá dr. Erőss György.