Nem adta meg magát a válságnak a munkaegészségügy

A közép-kelet-európai vállalatok nem csökkentették számottevő mértékben a munkavédelmet érintő kiadásaikat, a hazai munkáltatók döntő része szintén ügyel a munkatársak biztonságának és egészségének védelmére, de sok esetben a törvényi szabályozás jobb betartatása jelentene igazán hatásos megoldást a munkahelyi balesetek elkerülése és a munkavállalók egészségének fejlesztése érdekében. Ezek a legfontosabb megállapításai annak a hat országot átívelő felmérésnek, melynek eredményeit a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) egy nemzetközi konferencia keretében ismertette a mai napon.

Az egészséges munkavállalókért és a biztonságos munkahelyekért címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége 2010. május 14-én. A munkaegészségügy és munkahelyi biztonság közép-kelet-európai szintű vizsgálatát szolgáló felmérés az „IOSHA – Improving the Occupational Safety and Health (OSH) awareness of employers and employees in CEE (A közép-kelet-európai munkaadók és munkavállalók egészség- és biztonságtudatosságának fejlesztéséért)" c. projekt keretein belül, az Európai Unió támogatásával valósult meg.

A projekt lebonyolításához a munkaadók szövetsége öt ország társszervezetét nyerte meg (amelyekkel egyúttal partneri megállapodást kötött, és közös állásfoglalást fogalmazott meg az MGYOSZ); így a magyarországi mellett az osztrák, a horvát, a szlovák, a szlovén, illetve a román Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság (MEB) rendszerekre irányuló tapasztalatokat is levonhatták a szervezők. A projekt elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a közép-kelet-európai munkaegészségügy és munkabiztonság helyzetét; ezáltal felhívja a figyelmet a MEB rendszerek fontosságára; valamint hogy viselkedésváltozásra bátorítsa a munkavállalókat, meggyőzze a munkaadókat az egészségtudatos hozzáállás előnyeiről.

Hat ország 709 munkáltatói és 381 munkavállalói képviselője válaszolt az IOSHA íveken feltett kérdésekre – végül részben megnyugtató, ám bizonyos esetekben aggodalomra okot adó eredményeket könyvelhettek el a szervezők. A megkérdezett vállalatok több mint háromnegyede rendelkezik érvényes munkahelyi egészségpolitikával, a vállalatok több mint fele pedig már külön pénzügyi keretet hozott létre a munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységekre. A munkavállalói képviselők túlnyomó többsége (86 százalékuk) szerint a dolgozók elégedettek a munkahelyi körülményekkel. A munkabiztonsági és munkaegészségügyi tevékenységek finanszírozásának mértéke a pénzügyi válság hatására sem változott érdemben. A felmérés eredményei ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a dolgozók többsége csak kevésbé törődik saját testi épségével, egészségével: a munkavállalói képviselők fele szerint figyelmeztetni kell őket a védőfelszerelések használatára, és sokan nincsenek tisztában az egészséges életmód alapvető szabályaival sem.

A munkabiztonsággal és munkaegészségüggyel kapcsolatban számos előírás van érvényben országos és európai szinten is, ezek azonban a javító szándék ellenére sem mindig hozzák a várt eredményeket: gyakran előfordul, hogy a törvénykezésben új szabályokat alkotnak ahelyett, hogy a meglévők jobb betartatására koncentrálnának. Az ilyen rendelkezések csak feleslegesen növelik a vállalkozások adminisztrációs terheit, és megnehezítik számukra a folyamatok kezelését.

Az MGYOSZ álláspontja a munkabiztonsággal és munkaegészségüggyel kapcsolatban a legnagyobb európai munkaadói szervezet, a BUSINESSEUROPE tagjaként, annak vonatkozó javaslataival összhangban a következő:

- Fontos, hogy jobban betartassuk, a már meglévő munkabiztonsági és munkaegészségügyi szabályokat, illetve megfelelő támogatási intézkedésekkel segítsük a kkv-kat is ezek alkalmazásában.

- A vonatkozó szabályok javítása során is csak ott és csak azt érdemes szabályozni, ahol ez valóban indokolt és szükséges.

- A rendelkezések módosítását minden esetben meg kell, hogy előzze a kapcsolódó gazdasági és szociális költségek és várható hasznok kiértékelése.

- Részletes, mindenre kiterjedő szabályozás helyett sokkal inkább egy keretrendszer jellegű, célorientált megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy megfelelő teret hagyjunk a folyamatos fejlesztéseknek és az innovációnak a munkabiztonság és munkaegészségügy terén.

„Az MGYOSZ a munkaadók érdekeit képviselő szervezetként nagy

 hangsúlyt helyez arra, hogy segítse tagjait egyebek mellett a munkaszervezés, a pénzügyi tervezés és a vállalatirányítás hatékony és korszerű megvalósításában. A különböző előírások, irányelvek és a munkáltatói etikai kódex kidolgozása mellett szervezetünk törekszik arra is, hogy tudásbázist biztosítson számukra; ilyen az IOSHA program részét képező felmérés is", fejtette ki dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. „Rendkívül jelentős, ilyen összetettségben és mélységben eddig talán nem is publikált információk ezek. Az IOSHA felmérés tapasztalatai nemcsak nekünk, magyaroknak nyújtanak segítséget a munkavédelem és a munkabiztonság hatékonyabb szabályozása terén, de a kutatás nemzetközi jellegét tekintve a társszervezetek országai vezetésének is hasznos forrásul szolgálhatnak."

A kezdeményezés jelentőségét támasztja alá az a példaértékű munkaadói és munkavállalói összefogás is, amelyet márciusban jelentett be az MGYOSZ és az MSZOSZ, s amellyel a munkabiztonság és a munkaegészségügy helyzetének javítását célzó közös akció program indult útjának.

Ahogyan Tim Tregenza, a konferencia Spanyolországból érkezett előadója, az EU-OSHA hálózatmenedzsere elmondta: „amíg az európai átlag alapján az emberek háromnegyede véli úgy, hogy a megbetegedéseket teljes mértékben vagy nagyrészt a munkahelyi körülmények okozzák, addig igenis szükség van arra, hogy mind a munkavállalók és a munkaadók, mind a kormányok nagyobb gondot fordítsanak a MEB rendszerek tökéletesítésére; szükség van arra, hogy felhívjuk figyelmüket a munkahelyi egészség-fejlesztés gazdasági és társadalmi fontosságára. Végérvényben pedig – szükség van az IOSHA felméréshez hasonló kezdeményezésekre."