Nem fogja megérni a kódolással trükközni

Véget ért az ellátók számára a – kényelmes vagy éppen igazságtalan – bázisfinanszírozás, februártól ugyanis új szisztéma alapján kapják a pénzt, méghozzá az úgynevezett ték (azaz tervezett éves keret) szerint. Végső soron a cél nem rejt semmi újdonságot: a beavatkozásokat valós költségen finanszírozza az állam. Az új rendszer nem kedvez a „kódművészetnek”, amikor egyetlen ellátási eseményre több beavatkozást is bekódolnak, illetve a „vattázásnak”. A fogalmat Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi államtitkár vitte a köztudatba, aki próbálta felvenni a harcot a jól fizető, de az indokoltságukat utólag nehezen ellenőrizhető beavatkozásokat jelentőkkel.

Mint a Kórházszövetség szerdai szakmai napján Takács Péter egészségügyi államtitkár elmondta, a cél érdekében az OKFŐ-nél osztályos kontrollingadatokat vetettek össze, hogy kiderüljön, körülbelül mennyi a valós költsége egy-egy beavatkozásnak a szakmafedezeti módszertan szerint. Ez csak az első kis lépés volt. A következő: várhatóan nyolc mintakórház bevonásával ráfordítási adatgyűjtés kezdődik, amihez az egri kórház kontrollingmodelljét használják.

Az eddigi adatok szerint például a sebészet -13, a belgyógyászat -6, a fül-orr-gégészet -21, míg a szemészet esetében +21 százalékos a szakmafedezetet, vagyis a mínuszos szakmák veszteséget okoznak a kórházaknak, így nyilván meghatározó az adósságok alakulásánál az is, hogy melyik intézmény milyen szakmaszerkezettel rendelkezik.

Az új adatgyűjtési rendszer moduljait egymilliárd forintból építik ki, s végül szeretnének oda eljutni, hogy a bértámogatások ne külön soron érkezzenek, hanem a HBCS-be és a németpontba legyenek beépítve.

A kórházak számára kiosztott tervezett éves keret (ték) kihasználásánál büntetni tervezik a jóval 100 százalék fölött teljesítőket, az elvárt mérték 100 és 104 százalék között mozoghat, szögezte le Takács Péter (később kiegészítve azzal, hogy a várólista ledolgozása nem számít bele). Természetesen ez nem megy egyetlen lépésben, korrekciókra lehet szükség, ezért is negyedévente nézik az intézményi teljesítéseket. A keretek megállapításakor nem volt cél a 2019-es értékek elérése, hiszen ezeket még befolyásolta a hálapénz és a „vattázás”, így átlagosan 85-90 százalékra lőtték be az intézmények keretét, ami lényegében egyfajta startnak számít. A ciklus végére tisztulhat ki a rendszer, akkorra számít a lakosságarányos ték megvalósulására az államtitkár.

Szintén pilotként kezdődik négy fővárosi kórháznál az üzemeltetés leválasztása, hogy az ne az E. Alapot terhelje, hanem a költségvetés más során jelenjen meg. Most a működtetésre 44,3 milliárd forint előirányzat szerepel, miközben 120 milliárd forint a tényleges kiadás. Ha a leválasztást sikerülne elérni, jelentős tehertől szabadulnának meg az intézmények az államtitkár szerint.