• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

Egészségpolitika Forrás: Weborvos Szerző:

A tervek szerint 2018-ban az Országos Kardiológiai Intézet is kap CT berendezést.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) már régóta kérte, a kormány most rábólintott: jövő évtől nem kell se személyi jövedelemadót, se eho-t fizetnie azoknak a háziorvosoknak, akik öt év, illetve még több év után adják el a praxisukat. Akik korábban kívánnak megválni ettől, azoknak is kedvezményes adózást kínálnak. Folytatódik a patika-hitelprogram is, megkönnyítve a fiatal gyógyszerészek tulajdonhoz jutását. Mindezt Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár, dr. Hollós Gábor, a MOK alelnöke valamint Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke közösen jelentette be kedden.

A praxiseladás utáni adókedvezmény már két év után jár: akkor az adó 90 százalékát kell csak megfizeti. Három év után az SZJA 60, négy év után 30 százaléka a kötelezettség és öt év után már adómentes az eladás. Mindezzel azt szeretnék elérni, hogy kevesebb legyen a betöltetlen háziorvosi praxis, ezzel javuljon a lakosság közeli ellátás - mondta Hollós Gábor. Ónodi-Szűcs Zoltán pedig megerősítette: bár nyilán ez bevételkiesést jelent, a nemzetgazdasági minisztériumban, a kérdésről folytatott megbeszélésen is hangsúlyozták, ez az ügy nem lehet gazdasági kérdés.

Idén január elsejére, a törvény szerint befejeződött a gyógyszertárak tulajdonosi átrendezése, öt kivételével az országban mindenhol a patikusok kezébe került az 50+1 százalék többségi rész. A tulajdon megszerzését segítő kedvezményes hitelprogram folytatására azonban továbbra is szükség van, különösen azért, hogy a fiatal patikusoknak is lehetősége legyen a vásárlásra. Hankó Zoltán azt is elmondta: az 50 százalék feletti üzletrészeknél is lehetővé válik a kamattámogatott hitel felvétele, ezzel kapcsolatban felvették a kapcsolatot a Magyar Fejlesztési Bankkal.

A gyógyszerészi tulajdonosi program miatt egyébként uniós kötelezettségszegési eljárás indult - ismerte el Ónodi-Szűcs Zoltán egy kérdésre válaszolva, de mint mondta, az eljárást az unió június elején megszüntette.

A keddi tájékoztatón más témákban is lehetett kérdezni a jelenlévőket. Szóba került a napokban több médium által is közreadott hír, miszerint az Országos Kardiológiai Intézetnek nincs se CT, se MR berendezése. Az államtitkár megismételte, hogy 2010 óta jeletősen nőtt az országban ezeknek az eszközöknek a száma, például 7 évvel ezelőtt 73 CT, ma 104 szolgálja a betegellátást. A tervek szerint az Egészséges Budapest Program részeként a kardiológiai intézetbe is kerül jövőre egy ilyen képalkotó berendezés.

A Honvédkórházban meghalt újszülött ügyében a rendőrség nyomoz, a vizsgálat lezártáig az államtitkárság sem tud mit mondani - válaszolta Ónodi-Szűcs Zoltán egy keddi hírre, amely szerint nemcsak az érintett, hanem a Honvédban több baba is kórházi fertőzésben hunyt el.

Az orvoshiánnyal magyarázott kórházi osztálybezárások is ismét terítékre kerültek. Az államtitkár ezzel kapcsolatban még egyszer elmondta: a betegellátás 70 százaléka nem sürgős, hanem tervezett ellátás. A hivatalos adatok alapján, nyáron ezekből a tervezett ellátásokból kevesebb van. Ha később is elvégezhető a beavatkozás, maguk a betegek sem feltétlenül ebben az időszakban kérik az időpontot. Ráadásul, mivel az ellátások hossza is rövidebb, mint például 10 évvel ezelőtt, már rég nem az ágyszám határozza meg, hogy egy kórház mennyi beteget tud ellátni. Tehát például az egyik osztály festése nem befolyásolja az ellátás mennyiségét. Nem véletlen, hogy a kórházak mostanában is 100 százalék feletti ellátást jelentenek - mondta az államtitkár, aki azt is hozzátette: természetesen problémát okoz a szakemberhiány, de nem is annyira az orvoshiány, sokkal inkább a szakdolgozók hiánya a gond.