ÖEN: 500-600 ezer forint nettó bérrel kiegyeznének a szakorvosok adjunktusok, főorvosok.( 3. rész)
A Science fiction-be illő, a jövő orvostudományát megalapozó, zsebben elférő orvosi diagnosztikai kütyük, az 500-600 ezer forintos nettó orvosi bér-óhaj és egy kismacska nyávogása keltette a legnagyobb izgalmat az Önkormányzati Egészségügyi Napok kedd délutáni ülésén. Az orvosi eszközeit Meskó Bertalan jövőkutató mutatta be, az 500-600 ezer forintos orvosi bérekről Dénes Tamás, a rezidens szövetség elnöke beszélt, aki egyúttal elmondta: támogatják a hétfőn bejelentett szakorvosi bérkiegészítésről szóló kormányzati terveket, de csak bizonyos feltételekkel.
Dénes Tamás szerint igazságos, de nem méltányos az a terv, miszerint a rezidensekéhez hasonló feltételekkel kaphatnák csak meg a szakorvosok a 100-200 ezer forintos bérkiegészítést. Az elnök szerint például értelmezhetetlen a szakorvosok röghöz kötése, ezt a feltételt elutasítják. Egyetértenek viszont azzal a rezidenseknél szintén megfogalmazott feltétellel, hogy a bérrendezés után a szakorvosok ne fogadjanak el hálapénzt.
A rezidensek vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az eddig megtett bérrendezési lépések fontosak voltak, de az orvoselvándorlás megállítása és a betegellátás biztonsága érdekében ezt mindenképp folytatni kell. Egyúttal bemutatta azt az eddig nyilvánosságra nem hozott felmérést, amely szerint az orvosok 500-600 ezer forintos nettó bérrel kiegyeznének.
(Forrás: Szinapszis) Nagyításhoz kattintson a képre
„A délelőtti előadók bal felé haladtak én megpróbálok jobb oldalon maradni" - kezdte az előadását Szentes Tamás a konferencián. A GYEMSZI, illetve a helyébe lépő ÁEEK főigazgató-helyettese külföldi példákon mutatta be milyen eredményeket értek el a különféle egészségügyi struktúra átalakítások, centralizációk illetve decentralizációk. A főigazgató-helyettes összegzésként annyit mondott, nem ért egyet azokkal a nézetekkel, miszerint nem kell feltalálni a spanyolviaszt, elég átvenni a külföldi mintákat. Szentes Tamás szerint a bemutatott példák bizonyítják, hogy Európa más országaiban sem működnek 100 százalékosan a rendszerek, épp ezért úgy gondolja, igenis a hazai adottságokra kell szabni a struktúrát.
Dr. Meskó Bertalan jövőkutató csaknem egy tucat olyan pici eszközt mutatott be, amelyek akár egy kórház diagnosztikai osztályát helyettesíthetik, és amelyek akár 2-3 éven belül akár Magyarországon is elérhetőek lesznek. A házi vérkép-készítő, az otthoni genetikai térképrajzoló, a mobilnál kisebb EKG, a zsebben elférő „személyi edző mind olyan műszer, amivel tehermentesíteni is lehet az állami egészségügyi rendszert. A jövőkutató szerint bár furcsán hangzik a technológia fejlődése valójában sokkal emberségesebbé teszi az orvoslást.
Dr. Velkey György a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bethesda Gyermekkórház főigazgató- főorvosa a gyermekellátás, Dr. Decsi Tamás Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ főigazgatója az egyetemekhez kötődő betegellátás helyzetéről beszélt. Dr. Mészáros János az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság kabinetfőnöke ismét bemutatta a kormány korábban már nyilvánosságra hozott 2014-2020. közötti egészségügyi stratégiáját, célkitűzéseit.
A konferencia végén a résztvevők kérdezhettek is. Az egyik felvetés például az volt, mi garantálja, hogy a kórházak konszolidációja után nem termelődik újra az adósság. A kabinetfőnök erre azt mondta, hogy az intézmények 2012-es centralizációja után sok helyen kialakult az a rossz gyakorlat, hogy probléma esetén a vezetők széttárták a kezüket és azt mondták a központnak: oldjátok meg helyettem. Vannak olyan körülmények, amelyek megnehezítik a nullszaldó betartását, de mostantól a vezetőknek tudomásul kell venniük, hogy nagyobb felelősségvállalásra lesz szükség – tette hozzá Mészáros János.
Az egészségügyből hiányzik a rendszerszemlélet - 1. rész
Rácz: egyetlen csettintésre nem megy! - 2. rész
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!