• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

NGM: Nem kevesebbet, hanem 8 %-kal többet kap az egészségügy

Egészségpolitika 2025.05.07 Forrás: MTI
NGM: Nem kevesebbet, hanem 8 %-kal többet kap az egészségügy

A félreértéseket az okozta, hogy a költségvetés összetett szerkezete miatt az ágazati források több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek.

Az egészségügy finanszírozását illetően a napokban a nyilvánosságban megjelent téves híresztelésekkel, félreértelmezésekkel ellentétben nem igaz, hogy a 2026-os költségvetés kevesebb forrást biztosítana az egészségügy számára. A valóság ezzel szemben az, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében az egészségügyi ágazat kiadásaira összesen 3919,3 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz 280,5 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi költségvetésben - közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A kormány célja tehát továbbra is az, hogy megerősítse a közfinanszírozott egészségügyi ellátást. A félreértés egyik oka a költségvetés összetett szerkezete, ami miatt az ágazati források több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek.

A nyilvánosságban megjelent téves híresztelésekkel szemben az egészségügyre fordított források mértéke egyértelműen nő, a 2026-os költségvetési törvényjavaslat alapján az egészségügyi ágazat kiadásaira összesen 3919,3 milliárd forint áll rendelkezésre, azaz 280,5 milliárd forinttal több, mint a 2025. évi költségvetésben.

Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtotta végre a kormány, amelynek eredményeképpen az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.

"2026-ban az összevont szakellátás előirányzaton a magasabb színvonalú betegellátás érdekében 168,8 milliárd forinttal terveztünk magasabb forrást, az egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozásként 80,0 milliárd forinttal kapnak majd többet, míg a gyógyszertámogatásokra és nagyértékű gyógyszerfinanszírozásra is 46,9 milliárd forinttal fordít többek a kormány" - sorolta az NGM.

A félreértések okát az képezte, hogy a költségvetés összetett szerkezete miatt az ágazati források több helyről érkeznek, nem kizárólag egy soron szerepelnek. Például Magyarországon orvosszakmailag elfogadott, de társadalombiztosítási támogatással nem rendelkező gyógyszerek méltányossági támogatásával kapcsolatos feladatokat 2025 februárjától a Batthyány-Strattmann László Alapítvány látja el. Ez a 2025. évi első negyedévi előirányzat teljesítését befolyásolta, így a 2026. évben a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzatról a 2025. évihez képest alacsonyabb összegű méltányossági kifizetést várnak.

Hozzátették: de szintén az egészségügyi célú ráfordításokhoz kell sorolni többek közt a Honvédelmi Minisztérium fejezetében szereplő Országos Sportegészségügyi Intézet kiadásait vagy a Belügyminisztérium fejezetébe sorolt egészségügyi államigazgatási szervek és ágazati fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásait is.

Mindemellett a nyilvánosságban hivatkozott előirányzat csökkenése nem forráskivonást jelent, hanem az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak a szociális hozzájárulási adón keresztül történő növekvő finanszírozását. A törvényjavaslat alapján a szociális hozzájárulási adóból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 13,04 százalékról 17,19 százalékra nő, ami 182,5 milliárd forint többletet jelent - fogalmazott a minisztérium.

Pontosít a Költségvetési Tanács: nem csökkennek az egészségügy forrásai