Ha már pénzt nem tudnak adni, legalább a munkakörülményeken ne rontsanak.
Az ügyelet, a készenlét és az önként vállalt túlmunka vonatkozásában a tavaly nyáron kialakult konszenzust felrúgta az államtitkárság a most beadott törvénymódosítással, fogalmazott Gyenes Géza (Jobbik), az egészségügyi bizottság alelnöke a testület hétfői ülésén, a salátatörvényhez benyújtott módosításokat tárgyalva. A helyettes államtitkár, Páva Hanna szerint a hatályos szabályozás egyszerűsítése volt a cél, hogy világos, logikus, átlátható és még jogszabályként is közérthető legyen.
A bizottság alelnöke többek között nehezményezte, hogy az önként vállalt többletmunkáról határozatlan időre is köthet a munkáltató megállapodást a munkáltatóval. Mivel az önkéntes többletmunka vállalásának alapja a munkáltató által adott időszakra igényelt, előre tervezhető munkavégzések minősítése, a határozatlan időre kötött megállapodás szerinte nem értelmezhető. Úgy vélte, a munkáltatók utólag átminősíthetik a túlórákat, ami a pótlékok nagysága, illetve a szolgálati időbe való beszámítás elmaradása miatt hátrányos a munkavállalónak.
Páva Hanna arra hívta fel a figyelmet, hogy külön kell választani a határozatlan időre szóló elvi megállapodást – ami lényegében kerete a túlmunka végzésének – a konkrét megállapodástól, amely szerint az intézmény és az orvos hétről hétre folyamatosan egyeztetik a munkaidő-beosztást.
Gyenes nem értett egyet azzal, hogy havonta kétszer huszonnégy óra ügyeletet elrendelhet a munkáltató, méghozzá „egyoldalúan". Mint Páva Hanna válaszából kiderült, ez a passzus a kórházvezetők kérésére került be, ugyanis a MOSZ (Magyar Orvosok Szövetsége) tavalyi akciója miatt – az orvosok ne vállaljanak önkéntes túlmunkát – meghiúsulhatott volna a folyamatos ellátás. A havi két 24 órás ügyeletbe maga a MOSZ is beleegyezett, illetve a rezidensek is elfogadhatónak tartották a helyettes államtitkár tájékoztatása szerint.
A munkáltató – a bizottság által támogatott javaslat szerint – egyoldalúan nem csökkentheti a legalább 11 óra időtartamú megszakítás nélküli pihenőidőt, mert a felek megállapodása szükséges ehhez. Ha ez megtörténik, csak akkor lehet a legalább nyolc óra időtartamú, megszakítás nélküli pihenőidőt kiadni – Kovács József bizottsági elnök és Ódor Ferenc (Fidesz) módosítója szerint. Gyenes Géza ebben a kérdésben is hajthatatlan volt, úgy vélte, semmiképpen nem engedhető meg a csökkentés, mert ha már pénzt nem tudnak adni, legalább a munkakörülményeken ne rontsanak.
A katasztrófahelyzetben történő kirendelés pontosító szabályozásra vár, derült ki a helyettes államtitkár tájékoztatásából: a részletkérdéseket a még ezután megjelenő végrehajtási utasításban fogják megfogalmazni.
A vállalkozó háziorvosok önkéntes túlmunkájának elismeréséért is próbált síkra szállni Gyenes, ám Páva Hanna elmondta, esetükben nem értelmezhető ez a fogalom, nem lehet „rájuk húzni" a Munka törvénykönyve szabályozását, mert egy vállalkozónak nem lehet megmondani, mennyit dolgozhat. Ettől függetlenül minden egészségügyi dolgozóra, így a háziorvosokra vonatkozóan is él az Eütev. 5. paragrafus 5. bekezdése, miszerint hat havi átlagban a munkavégzés nem haladhatja meg a heti hatvan órát és a napi tizenkét órát.
Heintz Tamás úgy látja, nem szolgálják a célt a módosítások, és nem biztos, hogy a bizottsági ülés alkalmas terep erre a feladatra. Nincs pénz a sokszor jogosan megfogalmazott elvárásokra, „sok pénz kellene befogni a kollégák száját", tette hozzá. Pénz híján marad a hivatástudat, magában ugyanis egy jogszabály semmit nem ér.
Közös orvosdemonstráció Európában?
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!