Nincsenek veszélyben az egészségügyi adataink

„Nincsenek veszélyben az emberek egészségügyi adatai" – ezt állítják a Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszert kidolgozó szakemberek és ezt mondta Rácz Jenő, a veszprémi kórház főigazgatója is egy csütörtöki budapesti konferencián. Az apropó az e-egészségügyi fejlesztés egy újabb részének (a TIOP-2.3.1-13/1-2013-0001 KTIA_13–01–2013-0001 projekt) lezárása volt, amelynek kapcsán az adatkezelés biztonságáról, a digitális önrendelkezés lehetőségeiről és az e-receptről is szó volt. Mint az utóbbi napok híreiből kiderült, sokan egészségügyi adataikat féltik ettől a mindent és mindenkit összekapcsoló informatikai rendszertől, de a szakemberek hangsúlyozták ebben az új világban is pontosan ugyanazok férhetnek hozzá ugyanazokhoz az adatokhoz, mint eddig.

Sok szó esett már az egészségügy eddigi legjelentősebb informatikai fejlesztéséről, amelynek köszönhetően valamennyi államilag finanszírozott egészségügyi szolgáltató elektronikusan összekapcsolódik: a lakosság, a kórházak, a gyógyszertárak, a járóbeteg-rendelések, a háziorvosok, a mentők, valamint az ágazatirányítás. Az összekapcsolódásnak köszönhetően az arra jogosultak, köztük természetesen az érintett maga is, megnézhetik, hogy a beteget hol, mikor, ki és mivel kezelte, milyen recepteket írtak fel neki, mi áll az eddigi leleteiben, zárójelentésekben. De akár a korábban máshol készült CT, MR, röntgenfelvételeket is vizsgálhatják, ugyanis a központon keresztül a felvételt készítő kórházak szintén rendelkezésre bocsátják ezeket az elektronikus térben. A sci-finek hangzó történet másfél év múlva valóság lesz, ugyanis a tervek szerint 2017 áprilisától működni kezd a rendszer. A fejlesztés összesen 10 milliárd forintba kerül, és három uniós projekt keretében valósul meg. A párhuzamosan zajló fejlesztések egyik részét zárták most le, az ezt bemutató konferenciát tartották csütörtökön.

A mostantól számított 1-1,5 év az eddigi fejlesztések eredményeinek tesztelése lesz – mondta a konferencia szünetében Sas Tibor, a projektet irányító Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakmai vezetője A tesztelésében részt vevő kórházak, intézmények tapasztalatai, visszajelzései alapján, ha kell, javítják a rendszert. Eddig 12 intézmény jelezte, hogy részt kíván venni az új rendszer kipróbálásában, sőt szerdán rajtuk kívül a pécsi kórház is bejelentkezett – tette hozzá a szakmai vezető.

Az informatikai fejlesztés legfontosabb része a központi rendszer, az úgynevezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a betegadatok legnagyobb részének tárhelye is. A napokban számos cikk, nyilatkozat jelent meg arról, hogy veszélybe kerülhetnek ezek az adatok. A konferencia egyik előadásában címeket is idéztek: „Bölcsőtől a sírig – a kormány mindent tudni akar", „A kormány megszüntetné az orvosi titoktartást", „A kötelező és totális, halálig tartó egészségügyi nyilvántartás ellentétes az európai joggal – állítja az adatvédelmi szakértő".

Az adatok biztonságáról a fejlesztésben részt vevő szakemberek egyöntetűen állították, nincs mitől tartani, azokhoz továbbra is csak azok férhetnek hozzá, akik eddig is, és ugyanazok a törvények, jogszabályok védik majd ezeket, mint jelenleg. Az egyik előadó, Héja Gergely a Weborvos kérdésére elmondta: kizárólag egészségügyi dolgozó kaphat majd belépési hozzáférést a rendszerhez. Ráadásul nekik sem lesz elég a felhasználó név és jelszó, szükség lesz a belépéshez egy úgynevezett személyre szabott TOKEN-es azonosításra is, amely valójában egy egyszeri, időben korlátozott kódot jelent. Tehát szinte kizárt, hogy az egészségügyi dolgozókon kívül bárki más, például egy bank képviselője hozzáférhessen az adatokhoz, de az OEP sem kérdezhet direkten bele a személyes információkba – tette hozzá.

A konferencia egyik témája a rendszer adatbiztonságát jelentő másik lehetőség, a digitális önrendelkezés volt. Ez a lehetőség azt jelenti, hogy minden érintettnek, betegnek joga lesz eldönteni, hogy mely egészségügyi adatait kivel, hogyan osztja meg. A rendszer digitális önrendelkezés oldalán tehát mindenki bejelölheti például mely kórházak, melyik osztálya nem küldheti el zárójelentéseit bizonyos másik osztálynak. Sőt, akár azt is eldöntheti a beteg, hogy senki nem láthatja az adatait, ebben az esetben továbbra is papír alapon viheti beutalóit, leleteit, zárójelentéseit mindenhova. A konferencia előadói közül azonban többen is aláhúzták, hogy az adatok törvényileg szabályozott áramlása sokkal biztonságosabbá és jobbá teheti az ellátás színvonalát.

Remete Gergő alprojektvezető a témával kapcsolatban azt is elmondta a különösen érzékeny adatokat, ilyenek például a szexuális úton terjedő betegségekkel, a viselkedészavarokkal, a szenvedélybetegségekkel kapcsolatos információk, a beteg jelölésétől függetlenül alapvetően sem láthatják mások, csak az érintett betegség szakorvosai, például pszichiáterek. Hozzátette azonban azt is, hogy sürgős szükség, például életveszély esetén nem kell feltétlenül figyelembe venni a beteg esetleges tilalmát, az orvos hozzáférhet a szükséges adatokhoz. Minderről később a beteg is tájékozódhat a kötelezően vezetett hozzáférési naplóban.

Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a betegek bármikor megváltoztathatják a digitális önrendelkezésüket, tehát bármikor szigoríthatnak, engedélyezhetnek korábban engedélyezett, illetve tiltott hozzáféréseket. Utalt arra is, hogy azoknak, akiknek nehézséget okoz a világháló kezelése, vagy nincs internetük, a háziorvos, a betegjogi képviselő, illetve a kormányablak ügyintézője segít majd kitölteni a digitális önrendelkezés pontjait.

Az informatikai fejlesztés része, hogy a jelenlegi papíralapú recepteket elektronikus receptek (e-receptek) váltják fel. Tehát az orvos a központi rendszerbe írja be a rendelvényt, a patikák pedig onnan hívják le, és adják át a betegnek, miután az azonosította magát. Az azonosítás vagy TAJ szám vagy úgynevezett csoportazonosító alapján történik. Ez utóbbit a recept felírásakor kapja a beteg. A csoportazonosító alapján akár a hozzátartozó is kiválthatja a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközt – mondta Héja Gergely a téma előadója. A konferencián hangsúlyozták, hogy természetesen azoknak, akiknek nehézséget okoz az új technika, továbbra is biztosítják a hagyományos receptkiváltási módot.

Rácz Jenő, az informatikai fejlesztésben szinte az elejétől résztvevő, segédkező veszprémi kórház főigazgatója elmondta: minden szakmai érv, minden tapasztalat, minden szereplő érdeke, minden nemzetközi tapasztalat azt támasztja alá, hogy szükséges az egységes nemzeti egészségügyi informatikai rendszer kiépítése. Szerinte ez a három uniós projekt segítségével lehetséges.