A januártól áprilisig tartó időszakot negyvenmilliárd forintos plusszal zárta az E. Alap.
Az év első harmadát pozitív szaldóval zárta az OEP, miután bevételei a tervezettnél valamivel magasabbak, a kiadásai pedig alacsonyabbak voltak. A két tényező együttes hatásának köszönhetően több mint negyvenmilliárd forint többlete van az Egészségbiztosítási Alapnak, amely idén 1 804 milliárd forintból gazdálkodik.
A kiadások között a 880,6 milliárd forintos gyógyító-megelőző kasszában január és április között 24,4 milliárd forinttal kevesebbet költöttek a tervezettnél, például laboratóriumi ellátásra az előirányzott 209,8 milliárd helyett 186 milliárd forintot.
A 124,5 milliárd forintos járóbeteg-ellátásra a tervezettnél kétmilliárd forinttal kevesebbet fizettek ki az év eddigi részében, míg a 372,5 milliárd forintos keretből finanszírozott aktív fekvőbeteg-ellátásban 11 milliárd forinttal kevesebbet költöttek: 124 milliárd helyett 112,9 milliárd forintot.
A bevételek adatait áttekintve szembetűnő, hogy a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetése jelentősen, 45 százalékkal haladta meg az időarányos kötelezettséget, amely forintra fordítva azt jelenti, hogy 7,5 milliárd forinttal többet fizettek be az időarányos előirányzathoz. Nem véletlen, hiszen a kiadások között a gyógyszertámogatásra kifizetett többlet pénzek vezetnek: az időarányoshoz képest ugyanis 21,4 milliárddal nagyobb a költés. A kassza kiáramlást azonban ellensúlyozza a fentebb említett nagyobb gyártói befizetés, illetve az, hogy a speciális beszerzésű gyógyszereknél sikerült kétmilliárd forintot spórolnia az OEP-nek.
A kiadásoknál a gyógyászati segédeszközökre adott támogatásból is nagyobb összeget használtak fel az időarányosnál, a közel tizenöt százalékos túllépés kétmilliárd forintot jelent.
A járulékbevételek és hozzájárulások összességében 11,7 milliárd forinttal többet hoztak a vártnál (242 milliárd helyett 254 milliárd forintot), ebből is az előirányzathoz képest tízmilliárd forinttal több folyt be egészségügyi hozzájárulás címen az Alapba.
A baleseti adóból származó bevétel 26,5 százalékkal magasabb volt a tervezettnél (összesen 10,1 milliárd forint), míg a népegészségügyi termékadóból 15 százalékkal kevesebb, azaz hétmilliárd helyett hatmilliárd forint folyt be az év első harmadában.