• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

      Melanoma: Nem csak nyáron kell figyelni

    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

  • egynapos sebészet
    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

Ők is segíthetik a jobb betegellátást

Egészségpolitika 2018.05.24 Forrás: Weborvos Szerző:
Ők is segíthetik a jobb betegellátást

Három orvos háromféle koleszterinszint-csökkentőt írt a betegnek - mindez a kórházi felvételnél derült ki.

A klinikai gyógyszerész feladata egyre inkább a terápiamenedzsment felé tart, s a gyógyszerészet célja a betegellátásban való közvetlen részvétel: nem valaki helyett, hanem új kompetenciák alapján kapcsolódhat be a szakember, fogalmazott Süle András. A Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ intézetvezető főgyógyszerésze a MESZK keddi szakmai napján a betegre szabott gyógyszerosztás szabályozásának gyakorlatáról tartott előadást, amelyben kiderült, egyre inkább szükség van a gyógyszerészek bekapcsolódására a gyógyítás folyamatába. 

Sokak előtt ismert, hogy a gyógyszerelés során a felírástól a kiadásig számos elkerülhető hiba történik, ezek különböző fokú egészségkárosodást okozhatnak, de akár halálos kimenetelűek is lehetnek, hívta fel a figyelmet. Süle András szakirodalmi adatokra hivatkozva elmondta, hogy átlagosan 16 százalékos arányban fordulnak elő nemkívánatos események az alapellátástól a kórházi ellátásig bezárólag, ezeknek közel fele konkrétan gyógyszerelési hibából adódik. 

Egészen döbbenetes eredményt hozott egy friss hazai kutatás, amely szerint a vizsgált esetek 47 százalékában a betegek gyógyszeres dobozában nem az van, amit az orvos elrendelt, vagyis más van a lázlapon és dokumentációban, mint amit a páciens beszed.  Bár nem vigasztaló, de az intézetvezető főgyógyszerész megjegyezte: az uniós eredmények is hasonlóak a magyarhoz, vagyis minden második betegnél van eltérés. 

A hibák különböző súlyosságúak, s jellemzően az olvashatatlan, áttekinthetetlen lázlap, a gyógyszerosztó nővér túlterheltsége okozza a gondokat. Éppen ezért több kórházban már bevezették a gyógyszerelő lapot is, ami az lázlap melléklete. Az optimális megoldás a Süle András szerint az e-lázlap használata lenne. 

Miután ritkán korrelál az orvos által előírt, illetve a beteg által valóban szedett gyógyszerek köre, ezért a beteg kórházi felvételekor azt kell megnézni, mit szed a páciens, hiszen az a meghatározó. Mindennek kiderítésére érdemes külön szakdolgozót vagy gyógyszertári asszisztenst alkalmazni. Mint mondta, a Péterfyben betegfelvételkor naponta négy-öt esetet szűrnek ki, s így derült ki például, hogy az egyik betegük háromféle koleszterinszint-csökkentőt szedett, mivel vélhetően egyik orvos sem akart a másik terápiás javaslatába beleszólni. A betegnek a túladagolás miatt keletkező izomfájdalmát pedig izomlazítóval kezelték. A túlgyógyszerezésre a beteg felvételekor derült fény. Mindezen túl ekkor kell arról is kikérdezni a beteget, milyen komplementer terápiákat használ (gyógynövények, étrend-kiegészítők, stb.), mert ezek befolyásolják egy-egy gyógyszer hatását, tette hozzá. 

Számos hibalehetőség léphet fel egy kórházi osztályon a gyógyszerosztás során, ha hagyományosan, lázlap alapon történik: a tévesztés 47 százalékos. A párhuzamosan más feladatokat is ellátó nővér óhatatlanul tévedhet, amikor megzavarják az adagolás közben, s ezt semmiképpen nem személyes, nem tudásból eredő hibaként, hanem rendszerhibaként kell kezelni, szögezte le Süle András, aki máris hozzátette: itt tud bekapcsolódni a gyógyszerész a terápiás munkába. Arról is van adat, hogyha nem a szakdolgozóra, hanem gyógyszerészi asszisztensre bízzák a feladatot, akkor 0,5 százalékosra csökken a hibaarány. Mint lapunk megtudta, a Péterfyben gyógyszerészeket vontak be a gyógyszerelési folyamatba, ami biztonságosabbá teszi a betegellátást, hiszen a szakembereknek csak erre a feladatra kell koncentrálniuk, s közben figyelik az esetleges interakciókat is. Ráadásul jelentős nagyságrendű megtakarítást is elértek a gyógyszerköltésben. Szegeden a centralizált gyógyszerosztás hozott jelentős eredményeket, a hibahatár itt is nagyon minimálisra csökkent. 

A gyógyszerosztás mindezek tetejében hatékonyan és jól gépesíthető feladat. Három magyar intézményben már használják, ötben pedig most telepítik az automata rendszert, amely szinte hiba nélkül dolgozik, nagy teljesítményre képes, minden lépést dokumentál, így minden esemény visszakereshető. Természetesen a rendszer ellenőrzi is saját magát. Nem véletlen, hogy a hibaarány a nulla százalék körüli. 

A gépek tökéletesek lehetnek a kórházi gyógyszerosztásban ám ezek sem pótolhatják a betegedukációt: szintén szakirodalmi adatok szerint ha a kórházban megváltoztatják a beteg gyógyszeres terápiáját, akkor 55 százalékuk nem úgy alkalmazza a gyógyszert, ahogy előírták számára, mert nem is tud róla. Ezért fontos a távozó betegeket részletesen felvilágosítani a terápiaváltozásról is, hogy javuljon együttműködési hajlandóságuk. 

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink