A szakember nem lát sok ésszerűséget abban, hogy 600 méterre a Szent Imre kórháztól tervezik felépíteni a szuperkórházat.
Talán még soha nem volt akkora érdeklődés a "Markáns vélemények" című egészségügyről szóló beszélgetéssorozat iránt, mint kedden, amikor a rendezvény házigazdája, Falus Ferenc Lantos Gabriellát, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatóját és Weltner János sebészt hívta meg vendégnek.
Az ágazat mélyebb összefüggéseivel is foglalkozó, egészségügyi szakemberekből álló hallgatóság valószínűleg azért jelent meg olyan nagy számban, mert parázs vitát várt. Hiszen a Lantos Gabriella tollából származó, nagy vihart kavart "Orvosbárókra megy el a pénz" című cikk kapcsán a két vendég véleménye szöges ellentétben volt, mint azt Weltner főorvos lapunkban megjelent hozzászólása is bizonyította. A parázs vita elmaradt, igaz, most a téma is kicsit más volt: a magán- és közegészségügy viszonyáról, felelősségről, potyautasokról volt szó.
A házigazda az esti beszélgetés témacímének azt adta: "Omlik, vagy nem omlik, ez itt a pénzkérdés?" Lantos Gabriella és Weltner János is felvezetőjében külön-külön ugyanarról beszélt: az egészségügy alulfinanszírozott, az ellátás adhoc jellegű, hiányzik a ráció a döntésekből. Ez utóbbira Lantos Gabriella az omladozó Lipót újranyitásának tervét hozta példának, amely már bezárásakor is alkalmatlan volt betegellátásra, többek között azért, mert a 4 és féléteres belmagasságú kórtermek befűthetetlenek.
Weltner János sem lát túl sok ésszerűséget a mögött, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott szuperkórházat 600 méterre a csaknem 700 ágyas Szent Imre kórház mellett tervezik felépíteni.
Bár a két vendég helyzetértékelése nem nagyon különbözött, más-más következtetésre jutottak.
Lantos Gabriella szerint tudomásul kell venni, hogy azért nő a magánellátást választók száma, mert a közfinanszírozott ellátásnál jobbat akarnak. Igazságtalan korlátozni azokat, akik ezt szeretnék, épp ezért a magánkórház igazgatója felvázolt egy lehetséges megoldást. Eszerint egy pontosan körülhatárolt alapcsomagot kellene kifizetnie mindenkinek, és aki többet akar, illetve meg tudja fizetni, választhatna számos különféle szempontok alapján összeállított ellátási csomag közül.
Weltner János szerint is "bekötött szemmel játszik a politika, és a mi szemünket is bekötik". Az is igaz, hogy a közfinanszírozott egészségügyben nem feltétlenül az kapja a sok ellátást, aki sok járulékot fizetett, sőt még az is elképzelhető, hogy nem is lenne szüksége arra a sok ellátásra. "De a szegényeket egyszerűen nem hagyhatjuk az út szélén". Ahogy a sebész mondta, nincs kifogása a magánegészségügy ellen, azzal sincs baj, hogy nagyobb piacot akarnak, de tudomásul kell venni, hogy a többségnek közfinanszírozott ellátásra van szüksége.